Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

1 54 Lászlóffy Woldemár C) A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK MUNKÁSSÁGÁRA VALÓ BEKAPCSOLÓDÁSUNKRÓL A nemzetközi szervezetek ismertetéséből természetesen néhány következtetést is le kell vonnunk. Már bevezetőben rávilágítottam a nemzetközi tudományos és szakegyesületek életébe való bekapcsolódásunk kettős gyümölcsére. Egyrészt saját munkánk jobbá és gazdaságosabbá tételéhez nyújt segítséget, másrészt növeli tekintélyünket a külföld előtt, aminek végeredményben nemzetközi gazdasági kapcsolataink látják hasznát. Igaz, hogy a felsorolt szervezetek központja általában Nyugat-Európában van, és hivatalos nyelvük többnyire az angol és a francia. Ennek azonban nem politikaiak, hanem történelmiek az okai. Éppen ezért a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország képviselői is résztvesznek a nemzetközi szakegyesületek munkájában, sőt a vezetésében is, és az egyesületek maguk is nagysúlyt vetnek erre. Bizonyságul elég arra utalnom, hogy a Nemzetközi Vízépítési Kutatásügyi Szövetség legutóbbi, lisszaboni, kongresszusán tiszteleti tagjává választotta a szovjet Egiazarov I. B. professzort, a szövetség 3. tagsági számú alapítótagját, vagy, hogy a csehszlovák J. Smetana akadémikus az alakuláskor szakosztályi elnöke volt, ma tiszteletbeli tagja a Nemzetközi Hidrológiai Szövetségnek. Legalább a kongresszusi iratok és egyéb egyesületi kiadványok megszerzését kell mindenképpen biztosítani a hazai szakkörök számára. Mivel általában nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, megszerzésük legbiztosabb módja a tagként való csatlakozás. A nemzetközi szervezetekhez való csatlakozást illetően pénzügyi meggondolások is felmerülhetnek. A külföldi devizákkal kétségtelenül takarékoskodnunk kell. De nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tapasztalatok külföldről való átvétele sokkal olcsóbb, mint hazai próbálkozásokkal való megszerzésük. A hivatalos jellegű szervezetek munkájába való bekapcsolódásunk politikai kérdés. De a politikai állásfoglalás után már a szakemberek feladata, hogy a kormányzat képviselőit követendő álláspontjuk kialakításában támogassák, a határozatok végrehajtásáról gondoskodjanak, és a nemzetközi szerv munkájának eredményeit népgazdaságunk javára fordítsák. Vízügyi szolgálatunknak ezért intézményesen kellene biztosítania nemcsak a közigazgatás csatornáin hozzá érkező ügyek elintézését, hanem figyelemmel kellene kísérnie — a nemzetközi szervezetek tagozódásának megfelelően kijelölt előadók révén — e szervezetek egész munkásságát. Nem várhatjuk pl., hogy külügyi szolgálatunk az ENSz Gazdasági és Szociális Tanácsának Ázsiai és Távolkeleti Gazdasági Bizottságában, vagy az Unesco-nak a Föld aszályos övezetére vonatkozó kutatást irányító bizottságában folyó munkát, amelyek látszólag semmiképpen sem érintik Magyarországot, vízügyi szempontból értékelje. Épp így nem várható a hazánkat a KGST-vel összekötő Gazdasági Bizottságtól, hogy a közvetlenül jelentkező energiagazdasági, ipari és mezőgazdasági kérdések mögött úgy lássa az „1 számú gazdasági kincsnek", a víznek a jelentőségét, amint népgazdaságunk távolabbi jövője szempontjából szükséges.