Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 179 Egyelőre világszerte heves vihar dúl az érdekelt szakkörökben. A varsói konferencia mégsem volt eredménytelen, mert a vízjelző szolgálat egységesítésére, a vízrajzi adatok egységes alakban való közlésére, egyes hidrológiai észlelésekre, a klíma-atlaszok hidrológiai igényeknek megfelelő kiegészítésére, végül a hiányzó hidrológiai adatok meghatározási módjának és a hidrológiai előrejelzés módszerének kidolgozása céljából felállítandó nemzetközi bizottságok megalakítására vonatkozó javaslatai, előbb vagy utóbb, a WMO vagy más nemzetközi szervezet keretében, meg fognak valósulni. A varsói értekezleten a munkabizottság elnökévé dr. Boyárdi Jánost választották, a hidrológiai adatközlés példájaként pedig a Dunabizottság évkönyvét állították oda, amely magyar szakember, Horváth Sándor munkája, akinek viszont a magyar vízrajzi évkönyv szolgált mintául [33]. III. A SZOCIALISTA TÁROR VÍZÜGYEKKEL IS FOGLALKOZÓ ÁLLAMKÖZI SZERVEI Ebben a csoportban két nemzetközi szervről kell megemlékeznünk: a Dunabizottságról és a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsáról. 1. A DUNABIZOTTSÄG Dunajszkaja Komiszja — Comission du Danube Titkárság: Budapest A Dunabizottságot az 1948. évi belgrádi egyezmény értelmében hívták életre a parti államok a szabad dunai hajózás biztosítása és fejlesztése érdekében. A Bizottság munkásságának műszaki szempontból kiemelkedő eredményei közül a szabályozási kisvízszín megállapítását, a folyam jég- és gázlóviszonyaira vonatkozó tanulmányokat és nem utolsó sorban a dunai vízrajzi évkönyv kiadását kell említenünk. A részleteket illetően a folyóiratunkban a közelmúltban megjelent ismertetésre utalok [34]. 2. A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA Szovjet Ekonomicseszkoj Vzaimoposcsi — SzEV Titkárság: Moszkva A szocialista tábor európai országai közötti gazdasági együttműködés irányítása céljából 1949 januárjában alakította meg Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. Még ugyanabban az évben csatlakozott Albánia, és 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya is. Ebben a nemzetközi szervezetben független és szuverén államok fognak ugyan össze az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök figyelembevétele és az egyes ország érdekeinek tiszteletbentartása mellett, de mégis: minden autarchikus törekvés önkéntes feladáséival, a teljes gazdasági együttműködés megvalósitcisa céljából [35]. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) fö feladatai [36] : a) a Tanácsban képviselt országok népgazdasági terveinek összehangolása, b) kölcsönös áruforgalmuk emelése, c) a közlekedés és a tranzit-szállítások fejlesztésével kapcsolatos intézkedések előkészítése és megvalósítása, d) a pénzügyi elszámolásokra vonatkozó kérdések megoldása,