Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

1 54 Lászlóffy Woldemár 7. A talaj-erozió. (Karachi, 1957.) 8. A sóval kapcsolatos kérdések (a tengervíz sótalanítása vízellátás céljából, másodlagos szikesedés az öntözés következtében stb. Teherán, 1958). Az UNESCO által létesített, ill. támogatott kutatóintézetek, és munkájuk ismertetése messzire vezetne. De megemlítem, hogy a felsorolt konferenciákon bemutatott és a magyar vízgazdálkodás szempontjából sem érdektelen tudományos eredmények nagy része nyomtatásban is hozzáférhető [31]. A tudományos közleményeken kívül népszerű füzeteket, továbbá oktató- és diafilmeket is készített a bizottság. Az UNESCO-nak a tudományos kutatás és ismeretterjesztés terén végzett munkáját kiegészíti az ENSZ által a gazdaságilag elmaradott országok támogatására szervezett technikai segítség (Technical Aid) [32]. Magyarország tagja az UNESCO-nak és magyar UNESCO-egyesületünk is van — elnöke dr. Jóboru Magda, a Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtárának főigazgatója—de vízügyi vonatkozásában még nem építettük ki kapcsolatainkat az UNES€0-val. Pedig, ha betű szerint nem is, de valójában elég aszályos ország vagyunk ahhoz, hogy az arid övezet hasznosítására vonatkozó kutatások eredményeinek hasznát vehessük, sőt elképzelhető volna, hogy öntözőművek tervezésével, vagy vízkutatással stb. közvetlenül is résztvegyünk az aszálytól szenvedő országok megsegítésében úgy, ahogyan pl. Albániában vagy Kínában tesszük. A kulturális kapcsolatok kiépítése, előbb-utóbb, közvetve, gazdasági vonatkozásban is meghozná gyümölcsét. 2. AZ ÉLELMEZÉSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZET Food and Agricultural Organization — FAO Organisation des Nations Unies pour l'Alimentation et l'Agriculture Központja: Viale delle Terme di Caracalla, Roma. Az ENSZ legrégibb szakintézménye, amely 1945 őszén alakult azzal a céllal, hogy szolgálja a népek élelmezési és ezáltal életszínvonalának felemelését, a mező- és erdőgazdaság, valamint a halászat termelékenységének növekedését és a mezőgazdasági népesség életkörülményeinek megjavítását, — különösképpen az emberiség 2/3-át jelentő hiányosan táplált tömegeket illetően. E célból tájékoztató adatokat gyűjt az egyes országok élelmezési helyzetére és mezőgazdasági termelésére vonatkozóan, gondoskodik ezeknek, valamint a munkakörébe vágó különleges tanulmányoknak kiadásáról és terjesztéséről, technikai segítséget nyújt — esetleg az ENSZ többi szakintézményével együttműködésben, — a tagállamoknak, és közreműködik a feladatai teljesítéséhez szükséges közös akciók megszervezésében. Az intézmény vízgazdálkodási vonatkozású kiadványai közül az öntözések folyamatosan vezetett statisztikáját, vagy a mezőgazdasági szivattyútelepek tervezési irányelveit említhetem. A technikai segítség egyik kiemelkedő példája az 1954-ben Teheránban tartott konferencia az öntözés és a lecsapolás módszereiről. De megemlíthetem az 1956-ban a szovjet kormánnyal karöltve rendezett, tanulmányúttal egybekötött 6 hetes öntözési és lecsapolási tanfolyamot 70 résztvevővel, a hollandiai Wageningenben 1957-ben tartott vízhasznosítási értekezletet, az 1956. évi Chillan-i (Chile) gyakorlati öntözőtanfolyamot, amelyen 25 fő vett részt. Természetesen