Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk

A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 171 Végül tekintsük át az Ázsiai és Távol-Keleti Gazdasági Bizottság rendezte regionális vízgazdálkodási konferenciákon tárgyalt kérdé sek sorát, mert bizonyos, hogy a gazdag anyag számos hasznos gondolatot ad tervezőinknek. I. Az első konferenciát 1951-ben, New-Delhiben, tartották az ármentesítés kérdéseiről, a következő csoportosításban : 1. Töltésezés és folyószabályozás. 2. Tározás, árvízvisszatartás, árapasztó csatornák. 3. Talajvédelem és a lefolyás mérséklése. 4. A hordalékkérdés. 5. A nemzetközi folyók árvíz-kérdései. 0. Kismintakísérletek az ármentesítés szolgálatában. A konferencia 124 tagja 10 államot és 9 nemzetközi szervezetet képviselt. (A Szovjetunió 7 tagú küldöttséggel szerepelt.) A konferencia elé terjesztett 32 tanulmányt az „Ármentesítés" sorozat 3. kötete tartalmazza. II. Az 1954. évben Tokióban rendezett második konferencián a következő kérdéseket tárgyalták: 1. A komplex vízhasznosítás gazdasági és szociális kérdései (15 tanulmány). 2. Hidrológiai kérdések (25 tanulmány). 3. A vízépítési műtárgyak szerkezeti megoldásának megválasztása (7 tanulmány). 4. Hordalékfogó müvek tervezése (13 tanulmány). 5. t'Jjabb komplex vízgazdálkodási tervek (17 tanulmány). 6. A komplex vízgazdálkodás szervezési kérdései (8 tanulmány). 7. A komplex vízgazdálkodással kapcsolatos másodlagos kérdések (3 tanulmány). 8. Hidrológiai szabványok (Lásd a fentebb említett árvízi kiadványsorozat 6. kötetét). A konferencián 16 országnak, továbbá a vízellátásban érdekelt nemzetközi egyesületeknek és a különféle ENSZ-szerveknek 93 képviselője (közöttük 5 szovjet előadó) vett részt. A beérkezett 92 tanulmány és a vita során elhangzott hozzászólások az „Ármentesítés" című kiadványsorozat 9. számaként, 451 lapra terjedő kötetben, angol nyelven jelentek meg. III. Az 1957. évi, harmadik, manilai, regionális konferencia napirendjén szereplő kérdések a következők voltak : 1. Időszerű vízhasznosítási tervek. 2. Az alapvető hidrológiai adatok meghatározása, különös tekintettel a hiányzó adatok pótlására. 3. Á kézi erővel végzett földmunka hatásfokának megjavítása, figyelemmel a felhasznált anyagra. 4. Áz állam és a vállalatok szerepe a vizimunkálatokban. A kongresszusi anyag még nem jelent meg. II. AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK SZAKINTÉZMÉNYEI 1. AZ EGYESÜLT NEMZETEK OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETE United Nations Educational

, Scientific and Cultural Organization — UNESCO Organisation des Nations Unies pour l'

Éducation, Science et la Culture Központja : 2, Place Fontenoy, Paris 7

e. Az ENSZ szakintézményei közül első helyen az Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezettel (UNESCO) foglalkozom [29], Megalapítását egy 1945 novemberében Anglia és Franciaország által Londonba összehívott nemzetközi értekezlet határozta el, amelyen 43 állam képviselői vettek részt. Működését egy évre rá kezdte el, amikorra már 20 ország törvényhozása jóváhagyta a szervezet alapokmányát. 1956-ig 74-re emelkedett a tagállamok száma, amelyek lakosaik száma és nemzeti jövedelmük arányában vesznek részt a költségek viselésében (Magyarországra 0,45% jut.) Az UNESCO célja „a béke és biztonság szolgálata a népek közötti együttműködés elősegítésével a nevelés, a tudomány és a kultúra területén, az igazság, a törvény, az alapvető emberi jogok és szabadságok általános tiszteletbentartásának biztosítása végett, amire, az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmében, minden ember, tekintet nélkül fajára, nemére, nyelvére és vallására, egyaránt jogosult." Nem feladatom itt a párisi UNESCO-székházban kereken ezer tisztviselővel és alkalmazottal működő szervezet felépítésének és tevékenységének részletes 3 Vízügyi Közlemények