Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk
A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 163 energiaforrásoknak mind az egyes országokban, mind nemzetközi vonatkozásban leggazdaságosabb kihasználása érdekében. Ezt a célt részben a 6 évenként összehívott teljes konferenciák (conférence mondiale), részben az egyes ágazatok kérdéseivel foglalkozó részülések (session partielle) szolgálják. A szervezetnek 34 államban van nemzeti bizottsága, további 3 államban pedig hivatalos képviselője. A nemzeti bizottságok küldöttei alkotják a nemzetközi intézőbizottságot, amely az állandó személyzetű titkárság munkáját irányítja. Az intézmény anyagi alapjait a nemzeti bizottságok hozzájárulása biztosítja. A konferenciák és részülések költségeit mindenkor a rendező ország, mint vendéglátó viseli., Természetes, hogy a teljes konferenciák mindegyikének napirendjén szerepel a vízienergia is. A részülések közt vannak viszont olyanok, amelyek kizárólag, vagy nagyobb részben a vízerőhasznosítással foglalkoznak. Az eddig tartott 11 részülés közül a következőket sorolhatjuk ide: Basel, 1926: ,,A vízerőhasznosítás és a belvízi hajózás". Barcelona, 1929: „A vízerőhasznosítás gazdasági vonatkozásai". Rio de Janeiro, 1954: ... „a trópusi és szubtrópusi körülmények befolyása a vízerőművekre", ... „nemzetközi jellegű vízerőművek". Belgrád, 1957: ,,Az energia, mint a gazdaságilag elmaradt országok fejlesztésének tényezője ... A vízfolyások teljes hasznosítása" . . . [15] Az egyetemes konferenciák és részülések anyagát tartalmazó kötetek száma (1954-ig) 79, együttes terjedelmük kb.60 ezer lap. Fontos a szervezetnek a világ energiakészleteiről és kiaknázásuk mértékéről készült katasztere (16], az energiatermelésre vonatkozó, folyamatosan kiegészített statisztikai kiadványa ( Annuaire statistique), végül a szabványosítás ügyének számbavétele országonként és nemzetközi vonatkozásban [17]. Külön ki kell emelnünk az egyes konferenciák alkalmával a vendéglátó ország által kiadott monográfia jellegű műveket, amelyek ki+űnő áttekintést adnak az illető ország energiatermeléséről, vízierőműveiről stb. Magyarország már kezdettől részt vesz a szervezet munkájában és e célból a Magyar Tudományos Akadémia keretében, dr. Fonó Albert akadémikus vezetésével, 14 tagú Nemzeti Bizottság működik. Érthető, hogy mivel hazánk energiatermelésében a vízerőművek alárendelt szerepet játszanak, az Energia Világkonferencia Magyar Nemzeti Bizottságában a hőenergetikusoké a vezető szerep, és a vízgazdálkodást egyetlen tag képviseli. De ez nem jelenti azt, hogy az Energia Világkonferenciák munkásságát, mint „idegen területet" ne kísérjük állandó, éber figyelemmel. Sőt tudatossá kell tenni vízimérnöki köreinkben, hogy ez a szervezet az övék is, a felelős vezetőknek pedig gondolniok kell reá, hogy — különösen most, amikor küszöbön áll a dunai vízerőhasznosítás megvalósítása — nem mondhatunk le olyan tanulási és tapasztalatszerzési lehetőségekről, mint aminőt az Energia Világkonferenciák, részüléseik, és a velük kapcsolatos tanulmányutak képviselnek. Egyéb szakembereink mellett vízimérnökeink is több alkalommal vettek részt az Energia Világkonferencia munkájában, így az 1926. évi bázeli részülésen három, az 1936. évi washingtoni konferencián két, az 1955. évi bécsi konferencián egy tanulmánnyal.
