Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk
A vízgazdálkodás nemzetközi szervei 155 2. A NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI SZÖVETSÉG Association Internationale d'Hydrologie Scientifique — AIHS, International Association of Scientific Hydrology. Titkárság : Prot. L. J. Tison, Braamskaat 61, Gentbrugge, Belgium. 1924-ben alakult meg, mint a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió hét tagszövetségének egyike 4, a felszíni és felszín alatti hidrológiai jelenségek kutatásának elősegítése céljából [4]. A Szövetség kezdeményező és koordináló szerepet kíván betölteni főként a kutatásnak azon a területén, ahol nemzetközi együttműködésre van szükség, és megvitatás, egybevetés céljából gondoskodik a kutatási eredmények közreadásáról. Tagjai csak egyes államok, ill. tudományos akadémiák lehetnek, és ezek is csupán az említett Unióhoz csatlakozhatnak, az egyes tag-szövetségekhez külön nem. Ezért nincs külön tagsági díja sem a Szövetségnek: tevékenységének arányában részesedik az Unió költségvetési keretéből. Működését az Unió 3 évenkénti, közgyűlésnek nevezett kongresszusai keretében fejti ki, amelyek a Földünkkel különféle szempontból foglalkozó szakemberek találkozóhelyei. Ujabban a Szövetség külön is rendez — a kongresszusok közötti időben — symposiumnak nevezett nemzetközi összejöveteleket egyegy kiválasztott kérdéscsoport megvitatására. A Szövetségnek ez idő szerint négy szakosztálya (Commission) és öt szakbizottsága ( Comité) van. A szakosztályok munkaköre a hó- és jég, a felszín alatti vizek, a felszíni vizek és az erózió tanulmányozására terjed ki. Szakbizottságok foglalkoznak a csapadékmérés, és a hidrológiai kutatásban használatos műszerek kérdésével, a folyók hidrológiai jellemzésének és a statisztikai jellemzőknek egységesítésével, a párolgásmérés módszertanával és végül a felszíni vizek által az óceánokba hordott szilárd anyagok mennyiségének meghatározásával. A Szövetség kiadványai. A kongresszusi iratokon kívül, amelyek minden alkalommal 3—4 vaskos kötetre terjednek, és a hidrológiai kutatásnak legfontosabb forrásművei, a Szövetség Nemzetközi Hidrológiai Bibliográfiát és évnegyedes folyóiratot (Bulletin de l'A. I. H. S.) ad ki. Rendszeresen közli a Szövetség az egyes országokban folyó hidrológiai kutatásról 3 évenként összeállított beszámolókat is, amelyek kutatómunkánk tervszerű irányítása szempontjából igen tanulságosak. Magyarország •—- bár már a 30-as években csatlakozott a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unióhoz, és így elvben valamennyi tagszövetségéhez is — csak 1948 óta vesz részt a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség munkájában. Az 1948. évi oslói kongresszusra 10, az 1954. évi római kongresszusra 2, az 1956. évi dijoni Darcy-symposiumra 6 [5] és az 1957. évi torontói kongresszusra 8 magyar dolgozat ment ki, és az utóbbi kongresszus kivételével, amelyen a magyar hidrológusok közül senki sem vett részt, küldötteink élőszóban is ismertették a benyújtott tanulmányokat. Mindezek komoly elismerést szereztek ugyan a magyar hidrológiának, de hátrányos, hogy részvételünk nem egyenletes, küldötteink száma általában csekély, és a választmányi üléseken szinte minden alkalommal más-más személy képviselte hazánkat. A Szövetséggel való hivatalos kapcsolatunkat egyrészt a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Uniónak a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül « Lásd az 5. ábrát. 2 Vízügyi Közlemények
