Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
2. füzet - II. Lászlóffy Woldemár: A vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervek és munkásságuk
1 54 Lászlóffy Woldemár 1. a nemzetközi béke és biztonság fokozása; 2. a népek baráti kapcsolatainak fejlesztése az egyenjogúság és önrendelkezés elve alapján; 3. nemzetközi együttműködés létesítése, az alapvető emberi jogok mindenki számára való biztosítósa, továbbá gazdasági, szociális, kulturális és emberbaráti feladatok megoldása végett és 4. a nemzetek e közös célok megvalósítására irányuló tevékenységének összehangolása. A fentebb leírt társadalmi fejlődés rendezett mederbe terelése tehát az ENSZ alapvető feladatai közé tartozik. Ezenkívül igen jelentős kezdeményezések is fűződnek az ENSZ nevéhez. A gazdaságilag elmaradott országok népeinek alacsony életszínvonala és az emberiség szédületes iramú szaporodása ugyanis tervszerű tevékenységet sürget a Föld nyújtotta javak optimális, és az egész emberiség javát egyaránt szogáló kiaknázása érdekében. Ebből a célból az ENSZ egész sereg hivatali jellegű nemzetközi szervezetet hívott életre, amelyekben tehát nem egyes szakemberek vagy egyes országok társadalmi egyesületei fognak össze közös munkára, hanem maguk a kormányok, hivatalos képviselőik révén. (Ilyenek pl. az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet [FAO], az Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet [UNESCO], az Egészségügyi Világszervezet [WHO] stb.) A fejlődés iránya ma az, hogy a társadalmi jellegű szervek is igyekeznek a kormányok támogatását megszerezni: szemi-guvernementális szervezetekké alakulnak. \ Mivel a víz, mint a természet egyik fontos építőeleme, az élő szervezetek működésének nélkülözhetetlen alapja, az ipar nyersanyaga és termelő eszköze, energiaforrás és közlekedési út, egészségügyi tényező és üdülésünk színhelye, és optimális felhasználását a vízgazdálkodás biztosítja, jelentékeny azoknak a nemzetközi társadalmi, kormányzati és félig-kormányzati szerveknek a száma, amelyeknek munkássága kisebb-nagyobb mértékben a vízgazdálkodás körébe vág. Ezekről kívánok a következőkben rövid tájékoztatást nyújtani. A) TÁRSADALOMI JELLEGŰ SZERVEZETEK A szakemberek kontinentális arányokban való szervezkedése a 19. század második felében, a korszerű közlekedés fellendülésével indult meg. A NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGEK UNIÓJA (Union of International Associations — UIA; Union des Associations Internationales — UAI, 1907, Brüsszel) 1 ma már ezren felüli társadalmi jellegű (organisations internationales non-gouvernementales) szervezetet tart nyilván [1], Túlságosan messzire vezetne, ha mindazokkal a nemzetközi szervezetekkel foglalkoznék, amelyeknek munkássága az általános mérnököt — és ígv a vízimérnököt is — érdekelheti, amilyenek pl. a NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI TANÁCS ( International Council for Building Research, Studies and Documentation — CIB, 1953, Paris), az ANYAGOK ÉS SZERKEZETEK VIZSGÁLATI ÉS KUTATÓLABORATÓRIUMAINAK NEMZETKÖZI EGYESÜLETE ( Réunion Internationale des Laboratoires d'Essais et de Recherches sur les Matériaux et 1 A nemzetközi szervezetek nevét szabad fordításban adom. Utána feltüntetem a külföldön általánosabban ismert nevüket és az irodalomban használatos betűszimbóluimikat. Az évszám az alapítási évet, a helységnév a központ székhelyét jelöli.
