Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

132 Kisebb Közlemények 5. ábra. A Seibt-féle 100/20 mm-es mérő által mutatott vízhozam és a valódi vízhozam aránya Legújabban elkészült egy 100 mm névleges átmérőjű készülék, amelynek minden alkatrésze, beleértve a házat és a vízórát is, vinidurból készült. A készülék hossza 150 mm és 16 atm túlnyomásra méretezték. Súlya mindössze 7 kg, úgyhogy egy ember hátizsákban motorkerékpáron bárhova elviheti és egymaga könnyen felszerelheti, ellentétben az azonos névleges átmérőjű, de 48—55 kg-os Woltmann, ill. Optima vízszámlálókkal. Összefoglalva, Seibt a következőkben látja mérőkészülékének előnyeit: 1. egyszerű, erős szerkezet, a főáramban nincs mozgó alkatrész, a mérőbetét vinidurbói készül, a korróziónak kifogástalanul ellenáll, az összes szükséges alkatrészek a kereskedelemben kaphatók ; 2. gyakorlatilag sem bronzot, sem más „nem vas"-fémet nem használnak fel ; 3. a névleges átmérő növekedésével a készülék viszonylag egyre olcsóbbá válik ; 4. a tulajdonképpeni számláló rész, a mellékáramkör 5 m

3-es vízórája, könnyen cserélhető, javítható, ill. pótolható ; 5. tetszőlegesen beépíthető vízszintes, fügőoleges vagy ferde csövekbe ; 6. egy csatlakozó toldat lehetővé teszi a pillanatnyi átfolyás egyidejű mérését ; 7. ugyanazzal a pontossággal megvan az előre- és visszaáramló víz külön-külön mérésének lehetősége ; 8. a berendezés építési hossza csekély, súlya kicsi. Rathke és Schultz vitacikkeikben erősen támadják az ismertetett berendezést, lényegében azonban csak azért, mert kicsinyelik a mellékáramkörű számláló mérési tartományát s e miatt a Woltmann és a szárnyaskerekes számlálót helyezik előtérbe. Nyilvánvaló azonban, hogy esetenként a gazdságosság vagy a víznyerési lehetőségek korlátai, vagy a rendelkezésre álló energia dönti el, hogy melyik az a mérési határ, amelyen alul már megengedhetjük magunknak, hogy a víz méretlenül folyjék el. Mindenesetre hasznos volna a készüléket kipróbálni és például a Seibt által állított kicsiny esésveszteség miatt különösen öntözőszivattyútelepcinken bevezetni. TAPASZTALATOK A LÖSZRE TÖRTÉNŐ ALAPOZÁSRÓL Almússy Endre 624.Í5 : 624.131.23 Irothilom : Clevengcr A.: Experiences with Loess as Foundation Material. Proceedings of ASCE 1956. SM. 3. sz. 26. o. 2 kép, 19 ábra. Löszre történő alapozás sok esetben jelent nehézséget a magyar vízépítő számára. A makroporózus talajok szerkezetének tönkremenetelével előáll a közismert roskadás, amellyel nagymértékű összenyomódás jár együtt. Az összenyomódás az erre a talajra alapozott építmény süllyedését okozza, ami súlyos károkat vonhat maga után. A talajszerkezet tönkremenetele általában a vízzel való érintkezés