Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

130 Kisebb Közlemények ÚJ TÍPUSÚ MELLÉKÁRAMKÜRŰ VÍZMENNYISÉGMÉRÖ Haszpra Ottó 532.574 : 681.121.85 Irodalom : Seibt, M. : Vor- und Nachtelle der Nebenstrom­messmethode bei der Wasserdurchflussmengen­ziihlung in Wasserrohrieitungen. Wasserwirtschaft­Wasserlechnik, 1957. 8. szám 310 — 316. old., továbbá az ezzel kapcsolatos vitacikkek Rathke, Schultz és Seibt tollából a Wasserwirtschaft­Wassertechnik 1958. évi 2. és 5. számában. Igen nagy elektromos áramerősségeket is viszonylag kicsiny teherbírású amper­mérővel mérhetünk, ha a vizsgált vezetéket a műszer előtt szétágaztatjuk s a műszert az egyik, viszonylag nagy ellenállású ágba helyezve, az áram túlnyomó részét a kisellenállású ágon, az ún. shuntön vezetjük át. Hasonló elven vízmérő be rendezések, ún. mellékáramkörű vízmennyiségmérők is működnek. Mellékáramkörű mérést bár­mely olyan berendezés lehetővé tesz, amely az áramlásban helyi nyomáskülönbséget hoz létre. Csővezetékekben ilyenek : a Venturi cső, a mérőperem, a mérőbetétek stb. A berendezésnek ama két pontja közé szerelt kisátmérőjű csővezetékben, amelyek között a nyomáskülönbség fellép, áramlás indul meg. A főcsőben az áramló víz­tömeg egy része az elágazásba kényszerül s ott vízmérőórával megmérhető. Bizo­nyos vízhozam határok között, amelyek közül az alsót a vízóra érzékenysége, a felsőt vagy a vízóra teherbírása, vagy a megengedett esésveszteség szabja meg, a mellék­áramkörbe helyezett óra mutatta vízmennyiség arányos a fő- és a mellékcsőben összesen átáramlott vízmennyiséggel. Az óra által mutatott vízmennyiséget tehát az arányossági tényezővel kell szorozni s máris megkapjuk a teljes vízmennyiséget. Az eddig alkalmazott mellékáramkörű mérők mérési tartománya (a legkisebb és legnagyobb mérhető vízhozam aránya) nem túlságosan nagy ; pl. a Siemens-cég SH 2992 Venturi prospektusa szerint 1 : 12,5. Emiatt nem túlságosan terjedtek el. Az ivóvízhálózatokban elsősorban a főcsőbe épített motorikus mérőket használ­ják. Kisebb átmérőknél (kb. 150 mm-ig) szárnyaskerekes, nagyobbaknál (50 mm fölött) Woltmann-rendszerű mérőket alkalmaznak. Mérési tartományuk — főleg bizonyos kombinált típusoké — tág, 1 : 25-től 1 : 12 800-ig terjed és esésveszteségük viszonylag kicsi. Viszont igen drágák s 500 mm átmérőnél nagyobbak ritkán, 1000 mm átmérőnél nagyobbak egyáltalán nem készülnek. A nagy méretük hitelesítése igen nehézkes. A mellékáramkörű mérők kis mérési tartományuk miatt házi vízmérőként és ingadozó vízhozamnál nem válnak be. Nagyobb területek fogyasztásának méré­sére viszont igen alkalmasak. Nagyméretű csővezetékekben (völgyzárógát fenék­kiürítője, vízerőtelep nyomócsöve stb.) szinte kizárólag csak ezek alkalmazhatók. Hazai szempontból az öntözővíz mérését kell kiemelnünk, mert a szivattyúk nyomó­csövébe vagy egyéb mérő műtárgyakba a vízben levő hordalék és uszadék miatt motorikus mérő nem helyezhető el. A közvetlen vízmennyiségmérés egyetlen lehető­sége a mellékáramkörű mérés, minthogy a mellékágba kerülő viszonylag kis mennyi­ségű víz megszűrése nem megoldhatatlan. A mellékáramkörű mérés elterjedését nagyban elősegítené, ha sikerülne a mérési tartományt kibővíteni. A Seibt-féle új készülék ezt a célt kívánja szolgálni. A végtelen kiterjedésű homogén áramlásban, az áramlás irányára merőlegesen elhelyezett henger körül a 1. ábrán vázolt áramkép alakul ki. Az áramlással szemben­álló a alkotóra és az ettől 90°-ra levő b alkotóra ható nyomás különbsége tehát a henger átmérőjétől függetlenül igen jelentős, ugyanakkor veszteséget az áramlásban gyakorlatilag nem okoz. Ez a nyomáskülönség felhasználható mellék­áramkörű méréshez. A 2. ábrán a véges kiterjedésű áramlásba (csőbe) helyezett henger (torlócső) alkalmazási elvét vázoltuk mellékáramkörű vízóra működtetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom