Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kisebb közlemények

130 Kisebb Közlemények ÚJ TÍPUSÚ MELLÉKÁRAMKÜRŰ VÍZMENNYISÉGMÉRÖ Haszpra Ottó 532.574 : 681.121.85 Irodalom : Seibt, M. : Vor- und Nachtelle der Nebenstrommessmethode bei der Wasserdurchflussmengenziihlung in Wasserrohrieitungen. WasserwirtschaftWasserlechnik, 1957. 8. szám 310 — 316. old., továbbá az ezzel kapcsolatos vitacikkek Rathke, Schultz és Seibt tollából a WasserwirtschaftWassertechnik 1958. évi 2. és 5. számában. Igen nagy elektromos áramerősségeket is viszonylag kicsiny teherbírású ampermérővel mérhetünk, ha a vizsgált vezetéket a műszer előtt szétágaztatjuk s a műszert az egyik, viszonylag nagy ellenállású ágba helyezve, az áram túlnyomó részét a kisellenállású ágon, az ún. shuntön vezetjük át. Hasonló elven vízmérő be rendezések, ún. mellékáramkörű vízmennyiségmérők is működnek. Mellékáramkörű mérést bármely olyan berendezés lehetővé tesz, amely az áramlásban helyi nyomáskülönbséget hoz létre. Csővezetékekben ilyenek : a Venturi cső, a mérőperem, a mérőbetétek stb. A berendezésnek ama két pontja közé szerelt kisátmérőjű csővezetékben, amelyek között a nyomáskülönbség fellép, áramlás indul meg. A főcsőben az áramló víztömeg egy része az elágazásba kényszerül s ott vízmérőórával megmérhető. Bizonyos vízhozam határok között, amelyek közül az alsót a vízóra érzékenysége, a felsőt vagy a vízóra teherbírása, vagy a megengedett esésveszteség szabja meg, a mellékáramkörbe helyezett óra mutatta vízmennyiség arányos a fő- és a mellékcsőben összesen átáramlott vízmennyiséggel. Az óra által mutatott vízmennyiséget tehát az arányossági tényezővel kell szorozni s máris megkapjuk a teljes vízmennyiséget. Az eddig alkalmazott mellékáramkörű mérők mérési tartománya (a legkisebb és legnagyobb mérhető vízhozam aránya) nem túlságosan nagy ; pl. a Siemens-cég SH 2992 Venturi prospektusa szerint 1 : 12,5. Emiatt nem túlságosan terjedtek el. Az ivóvízhálózatokban elsősorban a főcsőbe épített motorikus mérőket használják. Kisebb átmérőknél (kb. 150 mm-ig) szárnyaskerekes, nagyobbaknál (50 mm fölött) Woltmann-rendszerű mérőket alkalmaznak. Mérési tartományuk — főleg bizonyos kombinált típusoké — tág, 1 : 25-től 1 : 12 800-ig terjed és esésveszteségük viszonylag kicsi. Viszont igen drágák s 500 mm átmérőnél nagyobbak ritkán, 1000 mm átmérőnél nagyobbak egyáltalán nem készülnek. A nagy méretük hitelesítése igen nehézkes. A mellékáramkörű mérők kis mérési tartományuk miatt házi vízmérőként és ingadozó vízhozamnál nem válnak be. Nagyobb területek fogyasztásának mérésére viszont igen alkalmasak. Nagyméretű csővezetékekben (völgyzárógát fenékkiürítője, vízerőtelep nyomócsöve stb.) szinte kizárólag csak ezek alkalmazhatók. Hazai szempontból az öntözővíz mérését kell kiemelnünk, mert a szivattyúk nyomócsövébe vagy egyéb mérő műtárgyakba a vízben levő hordalék és uszadék miatt motorikus mérő nem helyezhető el. A közvetlen vízmennyiségmérés egyetlen lehetősége a mellékáramkörű mérés, minthogy a mellékágba kerülő viszonylag kis mennyiségű víz megszűrése nem megoldhatatlan. A mellékáramkörű mérés elterjedését nagyban elősegítené, ha sikerülne a mérési tartományt kibővíteni. A Seibt-féle új készülék ezt a célt kívánja szolgálni. A végtelen kiterjedésű homogén áramlásban, az áramlás irányára merőlegesen elhelyezett henger körül a 1. ábrán vázolt áramkép alakul ki. Az áramlással szembenálló a alkotóra és az ettől 90°-ra levő b alkotóra ható nyomás különbsége tehát a henger átmérőjétől függetlenül igen jelentős, ugyanakkor veszteséget az áramlásban gyakorlatilag nem okoz. Ez a nyomáskülönség felhasználható mellékáramkörű méréshez. A 2. ábrán a véges kiterjedésű áramlásba (csőbe) helyezett henger (torlócső) alkalmazási elvét vázoltuk mellékáramkörű vízóra működtetésére.