Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)
1. füzet - VI. Szesztay Károly-Zsuffa István: A mércekapcsolatok szerkesztésének és értelmezésének néhány kérdése
92 Szesztay Károly — Z suffa István tére bemutatottakhoz teljesen hasonló háromváltozós rész-fügvényekre célszerű felbontani. Észlelési adatokból történő kielemzésükre a 8. ill. a 9. ábra mutat be példát. A 9. ábra görbéinek igen különös alakja a következőképpen magyarázható. Feltételezhetjük, hogy az ellapulás a tetőző vízhozammal és a vízszint esésével növekszik. A Qj — qW vízhozamkülönbség — legalábbis az anyamederben — elég jól jellemzi a vízszinesést. így érthető, hogy a Q, — g(0= = const görbék a hullámtérre való kilépésig növekedő jellegű kapcsolatot ábrázolnak. A hullámtérre kilépő víz esetén azonban a Q, — q ( 2 l) = const értékek jóval kisebb esésnek felelnek meg, mint a mederben maradó vízhozamok esetében. 8. ábra. Vízhozamadatok alapján szerkesztett mércekapcsolat a (3) értelmezés szerint Fig. 8. Gage relationship constructed on basis of discharge data according to Eg. (3) 7. ábra. Példa a (6) értelmezés szerinti mércekapcsolatok szerkesztésére Fig. 1. Example for constructing gage relationships according to Eq. (6) (Aft, rises in the downstream section after the upstream peak)
