Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József-Szakváry Jenő: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk

66 Juhász J. — Szakváry J. mitba hatolva, sikerült a 2. sz. forrást is foglalni (20. ábra). A két forrás vizét gravitációsan juttatják a miskolci fővezetékbe. A feltárt 1. sz. forrás megbízhatósági indexe 3,45, azaz igen jó, míg a 2. sz. forrásé 18,4, azaz mérsékelt. Az üzembehelyezés óta, 1955 decemberétől, a fővezetékbe iktatott vízmérővel mérik a vízhozamot, melynek alapján a legkisebb 18. ábra. Vasbeton elemekből készült dongaboltozat az Anna-barlang 2. sz. forrásához vezelíi táróban, a 15. ábrán e-vel jelölt 54 m-es szakaszon (A Mélyépterv I.abor felvétele) Fig. 18. Vault of precast г. с. elements átlagos vízmennyiség 3000, a legnagyobb 4550 m

3/nap, tehát a két forrás együttes megbízhatósági indexe kedvező. A Szalajka-völgyi forrásoknál -— a Szikla-forrás már ismertetett foglalásán kívül — a Felső-forrás csak időszakosan felszínre bukkanó vizét is foglalni kívánták úgy, hogy állandó jellegű vízadóként lehessen hasznosítani.

9 A Felső-forrás vízmennyisége rendkívül erősen függ a csapadéktól és annak intenzitásától. A mészkő repedésein és dolinákon leszivárgó víz már egy-két napi késleltetéssel jelentkezik a forrásnál. Az 1940-től 52-ig végrehajtott időszakos mérések szerint a térszínre kibukkanó vízmennyiség 0 és 15 000 l/perc között változott. A forrás vízgyűjtőterülete 8—12 km

2-re becsülhető. A forrásfoglalást úgy képzelték el, hogy az eredeti forrásjárat feltárásával és foglalásával lehetőleg a teljes vízmennyiséget egy helyen fogják el. A törmelékkúp 9 A kutatást és tervezést a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda, a kivitelezést a 6. sz. Mélyépítő Vállalat, a vízhozamméréseket a Vízgazdálkodási Tud. Kutató Inlézel végezte.