Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József-Szakváry Jenő: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk

56 Juhász J. — Szakváry J. 2. A rétegvizek feltárása Hazánk legtöbb vízmüve mélyfúrású kutak víztermelésére támaszkodik, de ezenkívül az egyedi mélyfúrások száma meghaladja a 20 000-et. Mégis, az előzőkben már említett két történelmi példa mellett ezen a helyen jellemző példaként csupán a Komló környéki vízkutatás tapasztalatait foglaljuk össze. 8. ábra. A Komló város részére végzett liget-oroszlói vízkutatás helyszínrajza. (L,—Lj, kutak A vonalkázott területen tájékoztató geoelektromos felvétel készült) Fig. 8. Plan of water exploration for the communily Komló. (L

1 to L M wells ; hatched part indicates area of geoeleclric survey J Komló bányásztelepülés vízellátási zavarai nem új keletűek. Már a második világháború előtti években is mind az erőmű, mind a bányászközség vízhiánnyal küzdött, minthogy az akkori 650 m

3/nap vízigényt nem tudták helyben fedezni. Akkor természetesen csak a komlói völgyet vették figyelembe a vízbeszerzés szempontjából. A vízigényt 3 helyről fedezték. Az ivóvizet 2 db mélyfúrás szolgáltatta, melyek azonban a 30-as évek végére teljesen elhomokolódtak. Az ipari vízigényt egyrészt a Malomárok duzzasztott vizéből, másrészt a Kaszánya-patak komlói szelvényében mélyített 3-aknás kútból elégítették ki. A jelenleg is használt kutak vize nagyon kemény, erősen vasas, és mangános. Komló község lakosainak száma 1950 után néhány év alatt 4000-ről 22 000 főre emelkedett, és hatalmasat fejlődött az ipar is. A megnövekedett vízigény kielégítéséről azonban nem történt idejében gondoskodás. A hirtelen jelentkezett nagymértékű vízhiányon a budafa—mánfai vízmű kiépítésével igyekeztek segíteni.