Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József-Szakváry Jenő: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk

A hazai vízkutatási médszere'k 41 A mesterséges karsztvíz-megcsapolások komolyabb fejlődése az 1940-es évek után indult meg, amikor az ipar és a lakótelepülések fokozott vízigénye egyéb helyi vízbeszerzési móddal már nem volt kielégíthető. Sajnos, egy évtized alatt számos olyan akna épült, amely nem hatolt le kell mélyen a karsztvízszín alá. Ennek következtében a tartós üzemeltetés, illetve a karszvízszint ingadozása folytán több létesítménynél csökkent a kivehető vízmennyiség. Befolyásolta a 1. ábra. Л tokodi vízmű karsztvízfoglalása. Q - 500 m'/nap A vizel karsztos mészkő vetőjének és kavernájának bemérése után lemélvített aknából, a karsztvízszint felett I m-rel kihajtott olilaltáróval érték eí Fig. I. Artificial lappinti "i karstic waters far a small water wnrl;. Q '>00 cu. m/ilay fit — average water table, b = machine room, с = pressure line, d nenlillation conduits) hozamot az egyes megcsapoló helyek közelsége, illetve a mélyszinti bányászat által előidézett leszívó hatás is. így több aknánál (pl. Pilisszentiván, Várpalota stb.) utólagos süllyesztést, ráfúrást vagy oldaltárónak lejttáróval való bővítését kellett végrehajtani. A tapasztalatok alapján ma már általános elvként kimondhatjuk, hogy a megcsapolás színijét a kaisztvizszín alatt legalább 10- IS m-re célszerű felvenni [41 |. A közeli bányászat védekezésből adódó vízkitermelésének és az esetleges környékbeli, már meglevő egyéb mesterséges megcsapolásnak a hatását feltétlenül figye-