Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - IV. Juhász József-Szakváry Jenő: A hazai vízkutatási módszerek fejlődése és alkalmazásuk

38 Juhász J. — Szakváry J. kizárólag talajvízészlelésre szolgáló kutakat. Az úttörő munkát a Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete folytatta és továbbfejlesztette a hálózatot, ameïv ma több mint 2000 kútból áll. Az első tapasztalatok alapján Rohringer Sándor már akkor felvetette a talaj vízdúsítás lehetőségét abban a formában, hogy a föld feletti gátépítésekhez hasonlóan, a talajvízszint alatti impermeabilis gátakat építsenek [32 ]. A talajvíz mesterséges befolyásolásának kérdése ezután évtizedekig lekerült a napirendről és csak 1950 körül merült fel újra különböző alakban. Ebben az időben főleg Németh Endre vizsgálta a kérdést, és néhány újabb gondolat felvetésével vitte előre. A talaj vízészlelések megindulása után mintegy 20 évvel. 1952-ben, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felállításával, komoly lendületet vett a talajvízkutatás. Bogárdi János számos kút adataiból kiindulva korreláció-számítással az egész ország területére lehetőséget adott arra, hogy az elmúlt évi meteorológiai adatokból a következő év maximális talaj vízállása előrejelzéssel becsülhető legyen [33]. Különösen a csapadék és talajvíz egymásrahatásának vizsgálatával kapcsolatban végzett értékes munkát Ubell Károly [34 ]. A gyakorlati vízkutatók az általános elvek és általános jellegű tudományos kutatások mellett a talaj vízfeltárásban leginkább a helyszíni bejárás eredményeire támaszkodtak. Legtöbb esetben csak morfológiai ismeretek alapján kutatták a talajvíz-tartókat. A helyzet máig sem változott sokat. A vízadó rétegek, víz- vagy szélhordta üledékek lévén, kiterjedésben, irányban, alakban olyan szeszélyesen helyezkednek el, hogy ma sem igen tehetünk mást, mint hogy a morfológiai és vízrajzi adatok alapján kijelölt fúrásokkal próbálkozunk. Nagy segítséget jelent azonban ebben a geofizika, mely elektromos vizsgálataival kijelölheti a vízadóréteg várható kiterjedését. feltéve, hogy elég durva szemösszetételű. Az Ózd vízellátását szolgáló sajóbalparti vízmű kutatásához pl. a fekűréteg szintvonalas térképét és a vízadóréteg vastagsági térképét vették fel geoelektromos eljárás segítségével. Az eredményes kutatást még ilyenkor is erősen befolyásolja a szeszélyesen változó vízadórétegnél még szeszélyesebben változó vízminőség. A későbbiekben éppen két olyan példát mutatunk be, melyeknél a vízminőség döntő szerepet játszott. Az egyedi kutakon kívül hazánk első talajvízre telepített vízmüvei az 1896-ban megkezdett soproni és az 1900-as években épült szombathelyi vízmű. Itt Becsey Antal a vízkutatás céljából számos fúrással feltárta a Pinka völgyét. Megállapította a rétegsort, a talajvíz áramlási irányát, megszerkesztette a talajvízfelszín szintvonalait, meghatározta az áramlási sebességet, a fedőréteg változását és kis vízállásnál mérte a Pinka leszívóhatását. Mindezen úttörő vizsgálatok után a vízmű kútjait a Pinka-teraszon helyezték el. A kutak 1,8—5,3 m mélyen fekvő homokos kavicsból, valamint az alatta 5,5 m-ig terjedő kavicsból kapják vizüket [35]. A parti szűrésű vizek A talajvizek különleges fajtája a folyók mentén kitermelhető parti szűrésű víz. Tulajdonképpen nem talajvíz, mert a folyó vizéből pótlódik, de kapcsolatos a talajvízzel. Ennek a vízfajtának a kutatása természetszerűen összefügg nagyobb folyóink teraszának jellegével és jelentősen egyszerűbb, mint az egyéb felszínhez