Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

366 Rácz Iván 1956-ban kezdte meg működését Peking északi elővárosában a központi vízgazdálkodási kutatóintézet, amelynek feladata összefogni és irányítani valamennyi idetartozó laboratórium- és kísérleti állomás munkáját. Az intézet részére biztosított terület a meginduláskor 67 000 m

2 volt, de 200 000 m

2-re bővíthető. Az épületek alapterülete 21 000 m

2, és 12 000 m

2 területet foglalnak el a szabadtéri vizsgálatok. Ennek az intézetnek 10 osztálya van: 1. Hidrológia 6. Építési anyagvizsgálatok 2. Talajmechanika és alapozás 7. Építési gépek 3. Hidraulikai modellkísérletek 8. Műhely 4. Vízgazdálkodási talajjavítás 9. Fenntartás 5. Hordalékvizsgálatok 10. Történelem és dokumentáció Az intézetnek 310 munkatársa van. Ezt a létszámot a fejlesztés során 549 főre tervezik kiegészíteni. Az egyes osztályok 1956-ban a következő kérdésekkel foglalkoztak: 1. A csapadék- és árvíz előfordulási gyakorisága. Kis vízgyűjtőterületek lefolyási tényezője. Az egyes vidékek osztályozása meteorológiai, klimatológiai és hidrológiai szempontok alapján. 2. Képlékeny talajok elektrokémiai tömörítése, előterhelése, nyírószilárdsága. Kutatófúrások és helyszíni vizsgálatok. 3. Nagy sebességű vízmozgások vizsgálata. Az épülő műtárgyak kismintavizsgálata. Laboratóriumi berendezések tervezése. 4. A búza téli öntözése. A talajvízmozgás hatása a Népi Győzelem Csatornájára — helyszíni vizsgálatok alapján. 5. A Sanmen-tározó hordalék-kérdései. A tározók hatása a folyómedrekre. Hordalékmozgást vizsgáló laboratóriumok tervezése. 1956-ban dolgozta ki a Minisztérium az 1967-ig terjedő 12 éves időszak kutatási tervét, amely a következő 7 főpontból áll: 1. Az egyes tájak felszínének és hidrológiai viszonyainak kapcsolata, különös tekintettel a komplex tervezésekre. 2. A komplex vízgazdálkodás alapelvei. 3. Ilordalék-kérdések tudományos vizsgálata. 4. Építmények, építési anyagok, alapozások elmélete. 5. Építés-szervezés és gépesítés. 6. Talajjavítás és talajvédelem. 7. Vízépítési történelemkutatás. A 12 éves fejlesztés során kereken 100 különböző intézetet és kutatóállomást szándékoznak felállítani Kína különböző vidékein, közöttük 7 vízgazdálkodási főiskolát és 8, a központihoz hasonló tagozódású kutatóintézetet, amelyek mind a Vízgazdálkodási Minisztérium és a Kínai Tudományos Akadémia irányítása alá kerülnek. 2. A vízépítési felsőoktatás A hatalmas kutatási, tervezési és építési feladatok természetesen nagy mérnöki és egyéb műszaki képzettségű személyzetet igényelnek. Mivel a népességhez viszonyítva aránylag kevés volt a képzett mérnök, gondoskodni kellett a megfelelő létszám kiképzéséről.