Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

302 Rácz Iván III. FÜGGELÉK 1. A vízgazdálkodási tudományos intézetek Kína természeti adottságainak és -vízimunkálatainak áttekintése után vegyük számba azt a szervezeti és szellemi felkészültséget, amely képessé tette a kínai vízépítőket eddigi munkájuk végrehajtására, és kellő biztosítékot nyújt az előttük álló még nagyobb feladatok megoldására. A vízimunkálatok Kínában két minisztérium hatáskörébe taitczrak: 1. a Vízgazdálkodási Minisztérium (árvédelem, mederrendezés, lecsapolás. öntözés, kis vízerőművek) és 2. az Energiaügyi Minisztérium hatáskörébe (vízerőhasznosítás). A hajózással és kikötőkkel kapcsolatos ügyeket a Közlekedési Minisztérium irányítja. Az Energiaügyi Minisztérium vízerőügyi hivatala a vízgazdálkodás nagy feladatköréből a nagy vízerőművek tervezésével és építésének irányításával foglalkozik. Munkájában természetesen a Vízgazdálkodási Minisztérium különböző szervei által szolgáltatott hidrológiai megfigyelések eredményeire támaszkodik. A hidraulikai vizsgálatokat azonban a Pekingben működő saját, új, vízeröüyyi tudományos kutatóintézetében végzi, amelynek korszerű berendezéséről és kitűnő tudományos felkészültségű vezetéséről személyesen volt alkalmam meggyőződni. A vízgazdálkodás szerteágazó szálai a Vízgazdálkodási Minisztériumban futnak össze. Az alája tartozó tudományos intézmények közű l a fontosabbakat az akíbbiakban ismertetem : a) Vízrajzi szolgálat A vízrajzi észlelések és adatgyűjtések nagy múltra tekintenek vissza, de ez is magán viseli a kínai műszaki fejlődés közös vonásait. A történeti előzmények ismertetése során említettük, hogy a vízmérce ősét már kb. 2000 évvel ezelőtt használták. A rendszeres észlelés azonban jóval később indult meg. Pekingben 1841 óta végeznek rendszeres csapadékmérést. A vízállásészlelést 1868-ban a Yangtse folyón vezették be, először Hangchowban (most Wuhan), majd 1894-ben Chungkingban. Vízhozam- és hordalékméréseket 1915-től végeznek, legrégebben a Huai folyón Pangpunál. Mint érdekességet kell megemlítenünk, hogy Cholnoky Jenő 1898-ban Shanghaiban a Wangpoo folyón végzett néhány napon keresztül vízsebességméréseket az árapály hatásának vizsgálatára. Énnek alapján tett javaslatait később, a folyószabályozási tervek készítésénél, meg is szívlelték. 1949 előtt Kínában csak 368 csapadékmérő-és vízmérce-állomás működött. 1956-ban már 2339 csapadékmérő, 1258 vízmérce, 1410 vízmérce és vízhozammérő, végül 10 kísérleti állomás, összesen tehát 5017 észlelőállomás működött. A rajzolómércék száma 100-nál több. Ezenkívül 79 talajvízszínészlelő kút van elhelyezve. Átlag 2000 km

2-re esik egy észlelőállomás. 95%-uk azonban a Heilungkiang alkotta Ny-i határszélt és Indiát összekötő egyenestől K-re van, és csak 5%-uk esik Ny-rà, ahol 10—90 000 km

2-re jut egy-egy észlelőállomás.