Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

Új-Kína vízgazdálkodásáról 359 e) A IJeilungkiang rendezése és hasznosítása A kínai és a szovjet kormány 1956-ban kötött egyezményt a Heilungkiang — magyarul „Fekete sárkány" folyó, másként Amur — szabályozására és hasznosítására. Az előzetes méréseket és vizsgálatokat 1960-ig kell befejezni, ezek alapján készül majd a terv. A Heilungkiang az Argun és Silka összefolyásából alakul ki. Az Argun a Nagy-Chinganban, kereken 1000 m magasságban, a Silka Ónon nevű ága pedig külső Mongóliában, csaknem 2000 in magasan ered. A Heilungkiang (és az Argun) hatalmas kanyarulattal körülöleli Mandzsúria északi részét, majd elhagyva Kína határát, ÉK-i irányban folyik tovább a Szovjetunió területén, és az Ohocki tengerbe ömlik. Kína területén a legnagyobb mellékfolyója a Sungari. Ussuri nevű mellékfolyója ugyancsak határfolyó. A folyó hossza az Argun forrásától a torkolatig 4300 km. Teljes vízgyűjtőterülete 1 800 000 km

2, amelyből 930 000 km

2 esik Kína területére. Évi átlagos vízhozama az Argun és a Silka összefolyása alatt 870 m

3/s, majd az Ussuri torkolatáig 8500 m

3/s-ra növekszik. A tervek az eddig ismertetett szempontok szerint, kb. hasonló megoldásokkal készülnek majd. A felső és középső szakaszon tározók fogják csökkenteni az árvízcsúcsokat, az alsó szakaszon pedig töltésezni fogják a folyót. A folyórendszernek a vízerőkészlete is jelentős, mert 6—7 millió kW-ra becsülik. A kedvező helyrajzi alakulások folytán az erőművek fajlagos beruházási költsége csekélynek ígérkezik. Ebben a vízrendszerben van Kína jelenleg legnagyobb, 567 MW teljesítményű vízerőműve, a Fengman. A japán megszállók kezdték építeni 130 MW teljesítményre, azonban befejezetlenül hagyták. Az ötéves terv során azután Kína, korszerűbben átdolgozott tervek alapján, 1957-ben befejezte. A hajózás fejlesztése érdekében csatornával szándékoznak összekötni a Heilungkiangot a Nun folyóval, úgyszintén a Sungarit a Líao-hoval. Bár a Heilungkiang hajózási viszonyait kedvezőtlenül befolyásolja a folyó átlag féléves jégborítása, mégis jelentős mértékben javulni fog Északkelet-Kína víziközlekedése. A Heilungkiang völgyében 100 000 km

2 szüzterület vár megművelésre, amelynek azonban 90%-át csak talajjavítással lehet termékennyé tenni, mert szikes. A medencében sok a jelenleg nagy részben még kihasználatlan ásványi kincs. A folyó környékének lakossága ma még gyér ; a legsűrűbben lakott helyen is kevesebb mint 25 lakos/km

2. A kisebb folyók szabályozási munkálatai közül megemlíthetjük még a Hun folyóét Északkelet-Kínában. Ez a Liao-ho mellékfolyója Shenyang (Mukden) közelében. Aránylag kis folyó 1— mindössze 364 km hosszú és vízgyűjtőterülete 9300 km

2 —, 1937-ben azonban 5000 m

3/s-mal tetőző árvize 23 000 km

2 területet öntött el a saját és a szomszédos vízgyűjtőn, és 300 000 lakost tett hajléktalanná. Az árvízveszély elhárítására Shenyang felett, Taohuo-Fang falunál föld-völgyzárógátat kezdtek építeni az 1950. évi határozat alapján. A gát magassága a fenék felett 48 m, hossza 1370 m, a képződő tározómedence térfogata 2 milliárd m

3 lesz. Ez tehát -— a Meishan és a Kwanting tározó után — egyelőre Kína harmadik legnagyobb tározója. 1957 nyarán a gát már 37 m magas volt, így a tározó gyakorlatilag már üzemben is van. 5*