Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

Üj-Kína vízgazdálkodásáról 3t

:5 ronyban vannak elhelyezve ( 18. kép ). A 0,1% valószínűséggel várható árhullámok átbocsátására a balparton a sziklameder alakulatainak kihasználásával épült, betonvályúként kiképzett túlfolyó szolgál. A tározó vízfelülete 230 km

2, befogadó képessége 2270 millió m

3. Ez meghaladja a folyó átlagos évi 1380 millió m

3 vízhozamát, de ez szükséges is, ha figyelembe vesszük, hogy az évi csapadékmennyiség szélső értékeinek aránya nagyobb 1 : 4-nél. A völgyzárógát építése 1951-ben kezdődött és 1954-ben fejeződött be. A tervezőket igazolja, hogy 1953-ban félig kész állapotban is már kellően lecsökkentette az eddigi feljegyzések sorában második helyen álló rendkívüli árhullámot. A völgyzárógát megépítése után is maradt még néhány megoldatlan kérdés. Az első és legfontosabb a tározómedence feltöltődésének veszélye, a rendkívüli nagy h orda lékszállítás miatt. Ezt a kérdést a vízgyűjtőterület erőteljes ütemben folytatott fásításával kívánják megoldani, mert különben kb. 60 év alatt feltöltődne a medence. Gondot okoz a gát alatt és a csatlakozó völgyoldalak repedezett anyagán át mutatkozó, 1—2 m

3/.v-nyi elcsurgás is, amely csökkenti a hasznosítható víz mennyiségét, A gát alatt a meder oldalfalain jól látható az átnedvesedett kőzeten a depresszió vonala. A jelenséget éber figyelemmel kísérik, és valószínű, hogy a tározótér feliszapolódásával a csurgás csökkenni fog. Egyelőre nem veszélyezteti a gát állékonyságát, mert a vizsgálatok szerint az átszivárgó víz mind fizikai, mind kémiai szempontból tiszta. I la pedig az átszivárgás nem csökkenne, vagy éppen növekedne, a megoldást valószínűleg a hézagok elcementálása, vagy a gát környezetének mesterséges feliszapolása, esetleg a két eljárás együttes alkalmazása biztosítja majd. 19. kép. A Kwanting vízerőmű l'hnto Itt. The Kwanting pouter station.