Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - IV. Rácz Iván: Új-Kína vízgazdálkodásáról. Második rész

Г J-KÍN A VÍZ G A ZDÄ LKODÄ SÄ RÓL (Második rész) RÁCZ IVÁN 626/627 (51) b) A Sárga-folyó rendezése és hasznosítása A Hwangho — magyarul Sárga-folyó — méreteire nézve Kína második folyója, azonban ..természetét" és gazdasági jelentőségét tekintve az első helyen áll. Cholnoky megállapítása szerint Földünk egyik legérdekesebb, legkalandosabb futású folyója. Partjai mentén kezdődött Kína történelme is. Ezért készítette el a kínai kormány az elsők között a Sárga-folyó teljes szabályozási és hasznosítási tervét. (Hogy nem elsőnek, azt az adatgyűjtés és a tervezési munka arányai magyarázzák.) Ezt a tervet ismertette Teng Tse-hui. az államtanács elnökhelyettese 1955-ben, az első országos népi gyűlésen. Ennek a jelentésnek az alapján és egyéb beszerzett adatok felhasználásával kívánom ismertetni a Sárga-folyó vízrajzát. és az eddig végzett, valamint tervezett vízimunkálatokat. _ A Sárga-folyó vízgyűjtőterületének kiterjedése 745 000 km

2, alakja szabálytalan (12. ábra). Nem egységes medence; a folyó a vízgyűjtőterületnek hol egyik, hol másik szélén kanyarog, és egyik geológiai alakzatról lépcsőszerűen bukik a másikra, mély völgyekkel visszavágódva. A folyam hossza 4845 km. A tervezéssel kapcsolatos hidrológiai adatfeldolgozás során 3, éspedig felső, középső és alsó szakaszra osztották folyását. A Sárga-folyó vízgyűjtőterületének legnyugatibb sarkában, a tenger színe felelt 4368 m magasságban ered, a tibeti felföld ÉK-i részén, a Kun-Lun hegyláncaihoz tartozó Jaholatahotze hegy tövében, Tsinghai tartományban. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a magas hegyek a tibeti felföldről nézve aránylag nem nagyon'emelkednek ki. A folyó forrásvidékét 1952-ben, az előmunkálatok során kutatták fel, és ennek kapcsán helyesbítettek néhány eddig általánosan elfogadott tévedést. Eszerint a Sárga-folyó nem a ,,Csillag"-tavakból ered, hanem feljebb, a vízfolyásokkal pökhálószerűen átszőtt Yokotsunglieh nevű területen. Megállapították továbbá, hogy a forrástól mintegy 100 km-re lefelé, a 4270 m magasan levő Oring és Tsaring tavak ez ideig mind a kínai, mind a külföldi térképeken tévesen, felcserélve szerepeltek. A két tó medencéjét környező hegységek elég csapadékot váltanak ki a nyári monszunból ahhoz, hogyha Sárga-folyó, amelynek itt Machu a neve, kellő mennyiségű vizet kapjon, és jelentős folyóvá váljék. Ezután hatalmas hajtűkanyarral megkerüli az Amnemachin hegység keleti végét, és meredek falú, keskeny völgyekben töri át a Kun-lun láncait. Itt éri el a felső szakasz alsó határát a Lungyang szorosnál, Kueiteh város közelében, kb. 2300 m magasságban. A forrásvidéktől Kueiteh városáig terjedő felső szakasz kereken 1100 km hosszú. Vízgyűjtőterülete kb. 135 000 km

2, tehát az egésznek 18%-a. Felszínét erdőség, bozót, de főként hegyi legelők borítják. A folyóvölgy lakossága gyér, legeltető