Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
3. füzet - III. Babos Zoltán: A szekszárdi Séd nagyvizei
338 Babos Zoltán ahol T a csapadék időtartama és t az összegyülekezési idő. Ezzel számolva a lefolyási tényező: A csapadék Lefolyt Lefolyási A csapadék napja tömege víztömeg tényező m 3 m 3 % 1. 1931. augusztus 31. 88 900 56 000 63,0 2. 1932. május 23. 74 500 30 400 40,9 3. május 29. 115 000 107 200 93,4 4. július 9. 254 500 226 000 88,9 A vizsgált kis vízgyűjtőterület lefolyási viszonyait azonban jobban megközelíti a 2b ábra görbéje, mely szerint az árhullám víztömege V = » Qmax (T + t). Ezzel számolva, a lefolyási tényezőre a következő értékeket kapjuk: Sorszám A csapadék napja A csapadék tömege m 3 Lefolyt víztömeg m 3 Lefolyási tényező % í. 2. 3. 4. 1931. augusztus 31. 1932. május 23. május 29. július 9. 88 900 74 500 115 000 254 500 37 400 20 300 71 400 150 400 42.1 27,3 62,1 59.2 A második számítási mód szerint a lefolyási tényezőre kapott eredmények az előzőknél valószerűbbek és helyesebbek. Ezekkel kapcsolatban még megjegyzendő, hogy az 1. sorszámú csapadékot megelőző egész hónap viszonylag száraz volt. Ugyancsak szintecsapadék nélküli volt a 2. sorszámú eső előtti két hét is. Л 3. sorszámú csapadékot megelőzően május 23-án volt az előbb említett jelentékeny eső, közben pedig mérsékeltebb csapadék is jelentkezett. A 4. sorszámú csapadékot megelőzően június 25-e óta egyáltalában nem volt eső, viszont napok óta szélsőségesen nagy hőség uralkodott. A számított lefolyási tényezőknek a kísérő időjárási adottságokkal és a valószínű talajállapottal való egybevetése rámutat arra, hogy mennyire érzékenyen befolyásolja a lefolyási tényezőt egyrészt a csapadék erőssége-hevessége, másrészt a pillanatnyi talajállapot. Éppen emiatt nem állítható szabályként az, hogy T a legnagyobb csapadékok idézik elő a legnagyobb vízhozamokat. Erre utalva, és figyelemmel arra, hogy a tárgyalt szekszárdi árvizek a helybeliek állítása szerint emberemlékezet óta a legnagyobbak voltak, megemlíthető, hogy a helyi csapadékmérő állomás feljegyzései szerint az 1901. év óta több olyan csapadék fordult elő, amely hevesség és esőmennyiség tekintetében meghaladta a fentiekben számításba vetteket. így például 1907. június 3-án 150 perc alatt 48,6 mm, 1911. augusztus 14-én 180 perc alatt 52,1 mm, 1953. június 9-én pedig 60 perc alatt 43,2 mm csapadék esett. Ezek mind 30 évenként egyszer előforduló (3%-os) s
