Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

3. füzet - III. Babos Zoltán: A szekszárdi Séd nagyvizei

336 Babos Zoltán A zivatar előtt három napon át nem volt eső, ezt megelőzően egy napon 3,4 mm esett, amely előtt viszont 8 napon át egyáltalában nem volt csapadék. A zivatar napján a legmagasabb hőmérséklet 25 C°, a legalacsonyabb pedig" 16 G° volt. 3. Egy héttel később, 1932. május 29-én reggel 6—8 óra között ismétlődő záporesők jelentkeztek, összesen 6,8 mm csapadékkal. Délután 16—17

2

0 óra között Ny—

К haladási iránnyal heves zivatar vonult át Szekszárd felett, amely 80 perc alatt 30,3 mm csapadékot hozott. Ez kb. 10 évenként egyszer előforduló (10%-os) érték. Jellemző körülményként megemlíthető, hogy a tárgyalt, május 23-i, zápor óta csak 25-én és 26-án'volt, mindössze 0,6, illetve 1,8 mm csapadék, különben előzőleg száraz idő uralkodott. A nagy zivatar napján a legmagasabb hőmérséklet 21 C°, a legalacsonyabb pedig 12 C° volt. Ennek az árhullámnak a legnagyobb vízhozama a gátak ellenfalain kirajzolódott átbukási görbe alapján számítva 45 m

3/s, fajlagos vízszállítása pedig 11,8 m

3/s • km

2 értékre adódott. 4. Másfél hónappal később, 1932.• július 9-én. az építési napló szerint ismét erős zápor okozott jelentékeny rongálódásokat a folyamatban levő építkezésnél. Az észlelt vízhozamot nem jegyezték fel a naplóban, azonban a víznyomokból következtetve, és a korábbiakkal összehasonlítva, 48 m

3/s-ra, a fajlagos vízszállítást pedig 12,6 m

3/s • km

2-re becsülték. • A csapadékészlelési jegyzőkönyv szerint ezen a napon 17

2

0—18

3

0 óra között heves, ÉNy—DK irányban vonuló zápor volt, amelyet 20—22 óra között ugyanílyen'irányú újabb erős zápor követett. A két esőzés együtt 190 perc alatt 67 mm csapadékot hozott. Ez Szekszárdon 50 évenként egyszer előforduló (2%-os) csapadéknak minősül. Jellemző körülmény, hogy ezt a zivatart megelőzően június 25-e óta egyáltalában nem volt csapadék," viszont a napi hőmérséklet legmagasabb értéke már napok óta 32—34 C°, a legalacsonyabb pedig 19—20 G° körül ingadozott, a zivatar napján 32 C°, illetve 18 C° volt. A fentiek szerint a szakirodalomban is említett szekszárdi legnagyobb vízhozamok 45—48 m

3/s, a fajlagos lefolyások pedig 11,8—12,6 m

3/s • km

2 között ingadoztak. Azonban ezek a számértékek nem egészen helyesek, mert a számításuknál nem vették figyelembe, hogy a Séd medrében ilyenkor lerohanó víz nagy mennyiségű löszös hordalékkal van keveredve, annyira, hogy tapasztalat szerint emiatt a bukón áthömpölygő víz nem is fröcsög szét. Böhm János kísérleti mérése szerint az árvíz idején vett minta ülepítés után kereken 30% finom löszös üledéket adott. Ennek hézagtérfogata a vizsgálatok szerint kereken 50%, fajsúlya 2000 kg/m

3. Ezekkel az adatokkal számolva a vett vízminta súly szerinti keverési aránya (az egy súlyrésznyi szilárd anyagra jutó víz súlya): 85 • 100

0 _ 15 • 2000 ~ ' Filep Lajos tapasztalati képlete szerint az iszapos víz tömege Q,=fQ