Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
2. füzet - IV. Marjay Gyula-Oroszlány István-Wellisch Péter: A barázdás öntözés vízadagolásának megállapítása
•282 Marjai—Oroszlány—W ellisch Ügy véljük, hogy az 1., 2. és 3. ábra eléggé meggyőzően bizonyítja, hogy a keresett kitevők az ismertetett módon valóban helyesen határozhatók meg. Ezen túlmenően a 4. ábra görbéi pedig azt mutatják, hogy a közelítő képleteink alkalmazásakor elkerülhetetlenül fellépő hibák nem túlságosan nagyok. Ennek alapján megokoltnak látjuk azt a megállapítást, hogy módszerünk a gyakorlat számára kielégítő pontosságú eredményt ad. A táblázatok alkalmazása a gyakorlatban A táblázatokból a zárt barázdáknak, illetőleg magának a barázdás öntözésnek alkcdmazási lehetőségeire is levonhatunk néhány tanulságot. Vizsgáljuk meg először a táblázatokat közelebbről. Minden táblázat fejének második sorában az adagolandó öntözővizosz'op barázdatávolsággal szorzott ériékei állanak (N — hd). Ha például 60 mm öntözővízmennyiséget kell kiszolgáltatni, és a barázdatávolság 0,8 m, ez az eset N = 48-as értéknek felelne meg. Ugyanezen öntözővízmennyiség 1,2 m barázdatávolság esetében N = 72-es értékét jelent. A táblázatban természetesen csak kerek számok vannak feltüntetve, s így a további tájékozódás során a kapott szorzathoz legközelebb eső értékből kell kiindulni. Első esetben tehát az 50, második esetben pedig a 70-es oszlopot kell figyelembe venni. A táblázatok bed szélső oszlopában a különböző barázdahosszak találhatók (l. m). Ha pl. 63 m hosszú barázdánk van, a legközelebb eső kerekszámú, tehát ez esetben a 60 m-es barázda sorát kell tovább vizsgálnunk. Ha tehát valamely öntözési feladat esetében adott a barázdahossz, a barázdatávolság és a kiszolgáltatandó öntözővízmennyiség, kikereshető az a megfelelő sor és oszlop, amely az adott helyzetben fennálló feltételeknek megfelel. A kikeresett sornak és oszlopnak kereszteződésében megtaláljuk, hogy az adott feltételek között milyen vízhozamot kell egy-egy barázdába bocsátani és a fejrovatban azt is, hogy a vízadagolást mennyi ideig (T) kell folytatni. Könnyen érthető, hogy különböző talajokon vagy talajviszonyok közt rem lehet azonos a vízadagolás. Egyik talajon a víz még a barázda elején mind elszivárogna, a másikon pedig a barázdán gyorsan végigfutva, kicsapna a barázdából. A vízelosztás a barázda mentén tehát nem lenne egyenletes. Az adott talajviszonyoknak megfelelően tehát más-más t időnek megfelelő táblázatot kell használni. Az öntözés megindítása során el kell végezni azt a rövid kísérletet, amelyet az előzőek során már ismertettünk. Az öntözőtábla átlagos talajviszonyainak megfelelő helyen egy sorozat barázdába egyenkint 1 l/s vízsugarat bocsátunk. Órával ellenőrizzük, hogy a barázdákban előrehaladó víz hány perc alatt éri el az 50 métert. Ha például 10 barázdában a víz 22. 25, 28, 23, 27, 25, 20, 26, 30. 24 perc alatt ért el 50 méterre, a tíz adat számtani közepe t = 25 perc, tehát azt a táblázatot kell kikeresnünk, amelynek fejében ez a szám van feltüntet\ с Az így kiválasztott táblázat adatait kell esetünkben alkalmazni. IIa a számítás eredményeképpen kapott számnak megfelelő táblázat nincsen, a hozzá legközelebb számértékkel jelzettet használjuk. Mint az előzőekben már jeleztük, ha nincs 50 m hosszú barázdánk, elegendő, ha 30 méternél mérjük a víz odaérkezésének idejét. Ez esetben azonban a mért idő kétszeresének megfelelő táblázatot kell használni.
