Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - III. Szesztay Károly: Tájékoztató a vízfelületek párolgásáról

A vízfelületek párolgása 195 Kutató Intézet közelmúltban megjelent kiadványából vettük [7]. A 7. ábrán végzett havonkénti leolvasások összegezésével kapott évi párolgások területi eloszlását a 8. ábrán látjuk. Az azonos párolgású övezeteket kijelölő izometrikus vonalakat — a hegyvidéki területek kivételével — elegendő részletességgel és gyakorlatilag teljesen egyértelműen meg lehetett szerkeszteni. 8. Ábra. Az 1 m

2 felületű kád párolgásának az (1) képlet szerint számított értéke. (Az ország síkvidéki területein 800—1000 mm, a domb- és hegyvidékeken 500—800 mm. A szerkesztés Vancsó Imre munkája) Fig. 8. Long-lerm avrage of annual evaporation in Hungary (P. mm). Evaporation from 1 sq. m pans computed by Eq. (1) A kácl-adatokról a természetes vízfelületek párolgására való áttérés — amint az 1. ábrával kapcsolatosan láttuk — ez idő szerint gyakorlatilag nem adható meg egyértelműen, mert az áttérési tényezőt a kérdéses víztest méretétől függő hőtározódási viszonyok befolyásolják. Az 1. ábrán összefoglalt külföldi tapasztalatokra támaszkodva, a hazai feladatokban elsősorban fontos kisebb ( V<10 millió m

3 befogadóképességű) tározómedencék és a halastavak esetét tartva szem előtt, az átszámítást valamennyi hónapra 0,70-es tényezővel végezhetjük. A 8. ábra értékeit így átszámítva, a 0. ábra felső részén bemutatott párolgási térképet kaptuk. Nagyméretű vízlestek esetében az átszámítási tényező minden egyes hónapra vonatkozóan más és más. A tavaszi hónapokban kisebb, a nyárvégi és az őszi hónapokban nagyobb az évi átlagnál. Erre nézve azonban gyakorlati felhasználásra javasolható számszerű adatok ez idő szerint nem adhatók meg. A térkép nyújtotta adatok síkvidéki és alacsony dombvidéki területeken közvetlenül leolvashatók. Hegyvidékeken •—• ahol a párolgás viszonylag kis távolságokon belül is igen jelentékenyen változhat — a térkép leolvasási pontos5 Vízügyi Közlemények