Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - III. Szesztay Károly: Tájékoztató a vízfelületek párolgásáról

A vízfelületek párolgása 245 Az 5 évi átlagokból meghatározott kapcsolatot a 2. ábrán látjuk. Elméleti szempontból a vízhőmérséklet és a levegőhőmérséklet közötti kapcsolat még a kádak méreteinek és elhelyezésének egyöntetűsége esetében sem jellemezhető az ország egész területére egyetlen összefüggéssel. Az egyes tájegységek éghajlati sajátságait — gyakorlati közelítésként — úgy vettük figyelembe, hogy a 2. ábrán talált hőmérsékleti különbségeket az évi hőingás (a legmagasabb és a legalacsonyabb havi közepes hőmérséklet eltérése a sokévi átlagokban) százalékában fejeztük ki és az átszámítást a hőingadozásokban mutatkozó különbségek figyelembevételével végeztük. A feldolgozási munka egyszerűsítése érdekében egy-egy nagyobb tájegységen belül az átlagos hőingással számoltunk. (Az alföldi állomásoknál 24,1 C°, az Északi Középhegység területén 21,5 C°, a Dunántúlon 22,0 C° átlagos hőingást vettünk alapul.) b) A levegő páratartalma A párolgás számításának második fontos kiindulási adata a vízfelülettel érintkező levegőréteg páratartalma, melyet az (1) képlet — az éghajlati feldolgozásokban szokásos módon — higanymilliméterekben kifejezett páranyomásként vesz figyelembe. A levegő páratartalmára vonatkozó adatok feldolgozását a területi és időbeli összehasonlítások megkönnyítésére a havi közepes relatív nedvességek alapján végeztük és minden adathoz kiszámítottuk a megfelelő hőmérsékleti értéket is. (A relatív nedvesség és a hőmérséklet ismeretében a nedvességi viszonyok bármely további jellemzője is meghatározható.) A Kárpátmedence 31 meteorológiai állomására vonatkozó adatokat a II. tábkízatban foglaltuk össze. A relatív nedvesség havi törzsértékeit térképen ábrázolva kitűnt, hogy az adatokat igen jelentékeny mértékű — műszer- és méréstechnikai okokra, ill. helyi környezeti hatásokra visszavezethető — hiba terheli, ami egységes szempont szerinti feldolgozásukat csaknem lehetetlenné teszi. (Ilyen mértékű szóródás nem származhat abból, hogy a törzsértékek nem azonos időszakokból valók. A 15—30 évi törzsértékek között — a havi közepes hőmérséklet és páratartalom viszonylag igen kis változékonysága folytán — akkor sem lehet jelentékeny inhomogenitás, ha különböző időszakokból számítják őket.) Ahhoz, hogy az erősen szóródó adatokból a relatív nedvesség területi eloszlására következtethessünk, az egyes állomások törzsértékeit „közös alapra" kellett vonatkoztatnunk. Az adatok egységes szempont szerinti ellenőrzésére és javítására a relatív nedvesség (/•) és a léghőmérséklet (/) törzsértékei között 3. ábra. A havi középhőmérséklet (t) és relatív nedvesség (r) sokévi állagai közötti, az éghajlati viszonyokat tükröző statisztikai kapcsolat. (A kiindulási adatokat lásd a II. táblázatban) Fid. o. The statistical relationship between long-term averages о/ monthly mean air temperature (I

) and relative humidity (r) is characteristic of climatic conditions. ( Figures beside individual points refer to items in Table II. Different point markings are used for different regions)