Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - I. Gnädig Béla-Márkus Gyula-Thoma József: A víztartályok építésének fejlődése hazánkban

Víztartályok építésének fejlődése 157 ». kép. A 10. ábrán feltüntetett tartály elemeinek előregyártása a tartály fenéklemezén (1955) Photo 9. Préfabrication (les éléments du réservoir de la fiij. lu sur le plancher du fond du réservoir (1915) Az előre gyártott elemek betonminősége В 280. A lemezek 15 X 15 cm-es négyzethálózatú vasalása 5 mm átmérőjű ,'56.24 В minőségű betonacélból készült. A 10. ábrán feltüntetett, helyszínen betonozott csatlakozások anyaga ugyancsak В 280-as beton. Az oldalfalelemek és kupolaelemek csatlakozását a monolit kupolat/yűiű biztosítja. A kupola önsúlya és a rájutó esetleges terhelés 35 t gyűrűerőt ébreszt benne. Ezt az erőt utófeszítéssel vettük fel, s így a szokványos megoldás esetén fellépő kupolaperem nyomatékot kiküszöböltük. Az utófeszítés következtében a héfkupola megemelkedett, automatikusan elvált az állványzattól és most már magában állt: az állványzatot el lehetett bontani. A kupolagyűrű utófeszítését a harúntfeszítés módszerével végeztük el. A két. egyenként 10 db 5 mm átmérőjű 150.50 KB minőségű ólomedzésű acélhuzalból álló köteg 12-12 cm-es harántirányú összehúzásával (1. 12. kép) az egyes huzalokban 11 000 kg/cm

2 értékű húzófeszültséget, a kötegekben összesen 43,2 t gyűrűerőt érhetünk el. A feszítési veszteségek számított értéke 1700 kg/cm

2 volt, vagyis a végleges állapot a huzalok 9300 kg/cm

2-es húzófeszültségével és 36,5 t gyűrűerővel jellemezhető. Az aránylag nagy feszítési veszteség a kupolagyűrű zsugorodási veszteségéből adódott, mivel a bebetonozott feszítőkötegek folytán ez az érték teljes mértékben fellépett. Az oldalfal feszítésénél a belső víznyomásból származó, összesen 115 t nagyságú vízszintes gyűrűerő hatásaival kellett számolni. A feszítés célja az, hogy