Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - I. Gnädig Béla-Márkus Gyula-Thoma József: A víztartályok építésének fejlődése hazánkban

\ 136 Gnädig —Ma rkus—Thoma sztatikai szempontból jelentkeznek. A vízmedencének térbeli szerkezetként való kezelése és számítása közben rájöttek tervezőink, hogy a födém és fenéklemez megtámasztási módjában ellentmondás van. Amíg ezeket a lemezeket kerületü­kön kör mentén támasztjuk meg — a támasz forgás-szimmetrikus — a közbenső támaszok négyzetesen vannak elrendezve, ami eleve két fő irányt szab meg. A derékszögű rendszerből forgás-szimmetrikus rendszerbe való átmenetnél jelent­keznek a bizonytalanságok mind a számítás, mind az elrendezés terén. A leme­zeket lezáró hengerfal maga is forgás-szimmetrikus elrendezésű, sőt a ránehezedő terhelés (víznyomás, földnyomás) is ilyen. Ha nem hasonló természetű terhelést viszünk át reá — már pedig négyzetes elrendezésű oszlopoknál ez történik — a hengerfal tiszta erőjátékát megzavarjuk, aminek következtében csavarások és vízszintes irányú hajlítások is támadnak benne. Az átmeneti területen uralkodó bizonytalanság a régebbi medencék erőtani számításaiból is kitűnik. A henger­falat is lemezzel próbálták helyettesíteni, s a födém és fenék folytatásának tekin­tették. A lemezeket a sarokponton felfekvőnek, illetve befogottnak tételezték fel. A-B metszet V 3. ábra. 2x750 m 3-es ivóvíztartály (1952. évi terv, megépüli 1950-ban) Fúj. 3. Réservoir (Veau / lotable de 2x 700 m 3 (Projet de 1952, exécuté en 1956)

Next

/
Oldalképek
Tartalom