Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - I. Gnädig Béla-Márkus Gyula-Thoma József: A víztartályok építésének fejlődése hazánkban

A VÍZTARTÁLYOK ÉPÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSE HAZÁNKBAN GNÄDIG BÉLA, MÁRKUS GYULA ÉS THOMA JÓZSEF' 628.132 : 624.012.4 I. BEVEZETÉS A második világháború utáni óriási fejlődés a víztartályok építésében is megmutatkozik. A szinte klasszikusnak mondható építőanyagok, tégla és beton helyett az új tároló medencék csaknem kizárólag vasbetonból készülnek. A vas­beton szerkezetek húzott részein azonban repedések keletkeznek. Az acélbetétek csupán annyit segítenek, hogy a repedések mértékét korlátozzák. Természetesen hajszéilrepeclésekről van szó, amelyek idővel teljesen eldugulnak. A beton tehát vízzáró lesz és a tartály teljes mértékben teljesíti a tárolást. Teljesen repedés nél­küli szerkezetet a jeszített beton alkalmazásával sikerült készíteni. Ehhez előbb az iparnak kellett a nagyszilárdságú acélt előállítania. További előrehaladás je­lent ezen a téren az előregyártás bevezetése. Hazánk közismerten fában szegény ország, és fában behozatali a szorul. A monolit vasbeton medencék viszont ren­geteg zsaluzó és állványozó anyagot igényelnek. A fafelhasználás csökkentése, illetve kiküszöbölése hazai viszonylatban különösen fontos kérdés. Az utóbbi öt év alatt tervezőink csaknem kizárólag olyan megoldásokat kerestek, amelyek­nél a faanyag felhasználása a minimumra csökken. A fejlődés nemcsak az új építőanyagok alkalmazásában és újfajta szerke­zeti elrendezésekben nyilvánult meg, hanem a sztatikai számítások módszeré­ben is. Az egyes határoló elemeknek — több irányban teherbíró lemez, henger­fal, gömbsüveg, kúp stb. — az erőjátéka korábban is ismert volt, a belőlük össze­állított szerkezetek térbeli együttműködésére, a fenéklemezből, oldalfalból és födémből álló medencének egészként való vizsgálatára azonban nem fordítottak munkát: megelégedtek az egyes csomópontok befogási értékeinek megbecsülé­sével. Az acélbetétanyag legnagyobbfokú kihasználására és helyes elrendezésére irányuló igyekezet, a héjfelületek nagymértékű alkalmazása, általában az új szerkezeti megoldások arra késztették tervezőinket, hogy elméleti ismereteiket bővítsék, és oh an eljárásokat keressenek, amelyek lehető híven követik és figye­lembe veszik a szerkezet erőjátékát. Egyes településeink hiányos, korszerűtlen vízellátásának fejlesztése kor­mányzatunk elsődleges célja. Ennek folytán igen sok víztartály építésére van szükség. Tervezőink ezért behatóan kezdtek foglalkozni a víztárolóknak nemcsak erő­játékával és betontechnológiájával, hanem egyéb részletével is. Tanulmányokat folytattak a medencék hőszigetelésére vonatkozóan. Megállapították, hogy a "Az I. és II. fejezet Márkus Gyula, a III. fejezet Gnädig Héla, a IV. és V. Thoma József munkája. Valamennyien a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) dolgozói. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom