Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
Szakváry: Zürich új vízmüve 123 m 3/nap lesz a város vízszükséglete, Ehhez még hozzáadták a peremvárosok 50 000 m 3/nap vízszükségletét. Л l.immat és Sihl völgyében levő további 7 település részére távlatilag 100 000 m 3/nap víz szükséges, de ez a szolgáltatás ma még nem időszerű. Számolni kell továbbá azzal, hogy a hardhofi vízmű esetleg tönkremehet, mert a talaj vízáramlás irányában eddig 2000 benzintartályt ástak be és esetleges sérülésük folytán a talajvíz minősége súlyos károkat szenvedhet. A fenti meggondolások alapján a nyersvíz-vezetéket a 227 000 m 3/nap helyett -— az elővárosok későbbi ellátása, valamint a hardhofi vízmű említett veszélyeztetettsége miatt — 400 000 m 3/nap-ra, míg a víztisztító telepet 300 000 m 3/nap kapacitásra tervezték. A fent említett további 7 település 100 000 m 3/nap ivóvízszükségletére későbbi időpontban külön tisztítótelep fog létesülni. A terv a 2. ábra szerinti három ütemben történő kiépítést irányoz elő. A vízkivétel helyének megállapításánál több adottságot kelieLt figyelembe venni. Mindhárom jelenlegi vízműtelep a Limmat jobb partján van, ezért az üzembiztonság a balparti új vízkivételt indokolja. Emellett a megoldás mellett szólnak a városrendezés és a gazdaságosság szempontjai is, mert jobbparti vízkivétel esetén a városon keresztül kellene a fővezetéket építeni, s a munkát megnehezítené a csatornarendszer és a távlati úthálózati terv is. A 30 000 m 2 terület-igényű tisztítótelep helyét a beépítettség szabja meg. A minőségileg legjobb nyersvíz, előzetes vizsgálatok alapján, csak 40 m körüli mélységből vehető ki és ez a Limmat bal partjához csatlakozó tópart közelében lehetséges. A vízkivételt a parttól 500 m-re tervezik, a vízszint alatt 30 és a tófenék felett 14 m-re. Az összesen 1,2 km hosszúságú nyersvízvezeték nyomvonalán előzetes talajmechanikai vizsgálatokat végeztek és megállapították, hogy a tófenéken levő 27 m vastag iszapra az 1,6 m átmérőjű és 490 fm hosszú tavi csőszakaszt közvetlenül nem lehet lefektetni. Ennek alapján egymástól 70 m távolságra elhelyezett acélcölöp-jármokra erősítik le a csővezetékit, a hosszirányú elmozdulás megakadályozására pedig a parton lehorgonyozzák. A lehorgonyzó aknától 90 m hosszúságban szádfalazás mellett vasbetonlemezre helyezett 1,6 m átmérőjű pörgetett betoncsövet fektetnek le a földalatti szivattyútelepig, amely süllyedés veszélye nélkül a parti görgeteges konglomerátra telepíthető. A 6 db függőleges tengelyű s'zivattyú-egvség közül első ütemben 3 lép üzembe. A szivattyútelep, valamint a tisztítótelep közötti szakaszon előre kihajtott 640 fm hosszú táróban és ehhez csatlakozó 50 m-es, függőleges aknában fut az 1,35 m átmérőjű nyersvízvezeték. A táróban a 400 mm átmérőjű tisztavíz- és hasonló átmérőjű víztelenítő vezeték, valamint kábel és távjelző-vezeték is helyet kap. A víztelenítő vezeték a szűrőmű öblítővizét juttatja közvetlenül a tóba. A táró egyben a szivattyútelep szellőzését is szolgálja. A vízszűrés tekintetében többfajta tisztítóeljárás került szóba, éspedig az egyszerű lassú szűrés, a gyors szűrés, valamint a kettős és a vegyes szűrés. Az egyszerű lassú szűrés csak akkor volna alkalmazható, ha a Zürichi tó még oligotróp lenne. Ez az állapot azonban már 1896-ban megszűnt. A gyors szűrő az úszó szennyeződést 90—97%-ban visszatartja, de a baktériumok 60—80%-a áthalad rajta. À gyors szűrés hátránya, hogy a szivattyúk az algákat szétmorzsolják ugyan, de azok a vízbe belekerülnek, a baktériumok fertőtlenítés révén elpusztulnak, el testük ugyancsak a vízben marad. A kettős szűrésnél a gyors szűrő után kapcsolt lassú szűrő a fertőtlenítést természetes úton elvégzi és eltávolítja a maradék úszó szennyeződést. A zürichi szűrőműnél az egyszerűbb és kisebb létesítési és üzemköltséggel járó vegyes szűrést alkalmazzák. A számítások szerint ugyanis a kettős szűréssel szemben 7,5 millió frank létesítési és 0,3 millió frank évi üzemköltség takarítható meg. A vegyes szűréssel évi átlagban 90%-ban kiváló minőségű, 10%-ban megfelelő minőségű vizet tudnak szolgáltatni. Az alkalmazott szűrési módszer mellett a napi max. fogyasztás felét gyors- és hozzákapcsolt lassú szűréssel, a másik felét csak gyorsszűréssel tisztítják, illetve utóbbinál klór- vagy ózon-adagolással még fertőtlenítést végeznek. A gyors szűrők alapterülete 2500 m\ a lassú szűrőké 15 000 m 2. A mű két különálló részből áll, tehát a karbantartás zavartalanul végezhető. Az első ütemben a középnyomású övezetbe 25 000 m 3/nap, a városi nagy nyomású hálózatba 58 000 m 3/nap vizet juttatnak. A Sonnenbergen 16 000 Yn : i-es, a Strickhofon pedig 8000 m 3-es medence létesül, és ezáltal a teljes tárolótérfogat 94 000 m 3-re, azaz a napi víztermelés 35%-ára nő.
