Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

Szakváry: Zürich új vízműve ZÜRICH Í J TAVI VÍZMÜVE

1 Zürich városa a l.immat folyó torkolatának mindkét partján, a Zürichi tó északi peremén települt (J. ábra). A városi vízműnek jelenleg három fő víztermelő telepe van, összesen 250 000 m

3/nap víztermeléssel. A város vízellátásának fejlődéséről és az új tavi vízmű létesítésével kapcsolatos távlati tervekről a 2. ábra ad áttekintést. 1946-ban a maximális napi teljesítmény 186 000 m

3, míg a maximális fogyasztás 158 000 m

3 volt. Ekkor még azt gondolták, hogy a tartalék 28 000 m

3 1950-ig elégségeslesz. A fogyasztás azonban rohamosan nőtt, úgyhogy az I. sz. tavi vízmű és a hardhofi vízmű teljes bővítését sürgősen be kellett fejezni. Ezáltal elérték a jelenlegi 1 E. Bosshard: Das Seewasscrwerk II. der Sladt Zürich. Wasser- und Energiewirtscha/I, 1956. évi 12. szám, 364—371. lap. 9 ábrával. S. ábra. \ és /,1 veszteségtényezők (energiakülönbségek) értéke állandó felületi viszonyszám és változó elágazási szög esetén, a vízhozamok viszonyszámának függvényében A csiwe/.eték-csutlakozások gyakoriak a vízkivételi szivattyúállásoknál, ahol több szivattyú dolgozik közös nyomócsőre. A manometrikus emelőmagasság számításában — amely éppen a hazai kis sztatikus emelőmagasságok esetén jelentős — az előbbiekben ismertetett veszteségtényezők eredményesen használhatók. A csővezeték elágazásoknak csöves esőszerű (régebbi nevén permetező) öntöző berendezéseknél van szerepük. A számítást más helyi veszteségekhez hasonlóan —• fokozatos közelítéssel végezzük, hiszen a v középsebesség és a í veszteségtényező értéke egymással többszörösen összefügg. Starosolszky Ödön