Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)
1. füzet - VII. Kisebb közlemények
Starosolszky: Csóelágazások nyomásviszonyai 119 Megjegyezzük, hogy Favre a csatlakozás (Q e és így vele együtt q negatív) esetére az alábbi képleteket vezette le: 2 cos ô\ íe-b ik-b = 2q + 11 4> Ck-c =1+4q + q* + cos Ô <p r (7) (8) (9) Az 1—5. típusú idomra, ahol az elágazás 90°-os volt és a kiágazó cső átmérője, vagyis a Ip tényező változott, vonatkozó kísérleti eredményeket a 4. ábrához hasonlóan dolgozták fel. A függőleges tengelyen a veszteség (engergiakülönbség)-tényezőt, a vízszintesen a vízhozamok eloszlására jellemző q viszonyszámot ábrázolták. Az ábra fején az áramlás megoszlását sematikus vázlat jelöli. A sematikus ábrán a szaggatott vonal azt jelenti, hogy abból az irányból — az ábrácskának megfelelő függőlegesen ábrázolt esetben — víz nem érkezik. A veszteségtényező pozitív értékei szívást jelentenek. Az e és b ág közti energiakülönbség, ha csatlakozásról van szó (e felől érkezik a vízhozam, a q tényező negatív), csaknem egyenletesen változik, míg elágazás esetén a veszteségtényező-görbének általában abszolút értékben minimuma van, amely <p = 1,0 esetén q = 0,5höz esik és csökkenésével a q — 0-hoz tart. А к és b pont közti viszonylagos energiakülönbség általában a <p csökkenésével növekedik. Midőn az e mellékágból nem érkezik vízhozam, értéke majdnem 0, és a q vízhozameloszlási tényező növekedésével elágazás esetén — növekszik. А к és e pont közti energiakülönbség ismeretére — mivel gyakorlatilag csak az áramlási irányban bekövetkező energiaveszteség számítása érdekes - - csak csatlakozás esetén van szükség. Értéke a q — 1 esetén abszolút értékben a legnagyobb, ezután a q vízhozam-megoszlási tényező csökkenésével csökken, majd a <p tényezőtől függően q = —0,4 0,1 között pozitív értéket vesz fel (szívóhatás jelentkezik). A ie-b értékének változását a kísérleti adatok alapján <p = 0,2—1,0 és ç = = —1 0,5 esetére az 5. ábrában dolgoztuk fel. Az ábráról leolvasható, hogy a .veszteségtényező a vízhozam-megoszlási tényező abszolút értékének növekedése esetén csökken (az energiakülönbség csökken). A 7c és e között a felületek <p viszonyszámának függvényében más-más q értéknél fellépő szívóhatás jelentkezésére vonatkozó adatokat a 6. ábrán dolgoztuk ki. A szívás oka az, hogy а к keresztszelvényben az e szelvényhez képest a b ágból beömlő viszonylag nagy vízhozam hatására jóval nagyobb a sebesség, és ez ejektor-hatást okoz. 5. ábra. Az e és b szelvény közötti veszteségtényező nagysága különböző felületi viszonyszám és vizhozamviszonyszám esetén
