Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

114 Kisebb közlemények A kísérletek alapján két 4 m belső átmérőjű, 30 m mély kutat létesítettek» amelyekben 20 m vízoszlop-nyomásnál 4 mm/s átlagos elszivárgási sebességgel számolhattak. A távvezetéken érkező víz közvetlenül is bevezethető a kutakba. Meglepő látvány, amikor a zsilipek felhúzása után 1000 l/s víz mennydörgésszerű robajjal lezuhan a mély aknába, amely ezt a hatalmas vízmennyiséget akadálytalanul elnyeli. A víznyelő kutakra egyébként a jövőben még további feladat vár. Említettem ugyanis, hogy a víztávvezetéknek a tározó feletti szakasza 200 000, az alatta levő pedig 160 000 m

3/nap teljesítőképességű. Az a terv, hogy vízbőség idején a különbségként mutatkozó 40 000 m

3/nap vízmennyiséget a tározó alatti altalajba vezetik és ezzel a bécsi medence e részének talajvízkészletét növelik. A kivitelezés néhány adata. Az építési munkát teljes mértékben gépesítették. A munkáslétszám ennek következtében feltűnően kicsi volt (100—200 fő között mozgott), ami a negyed milliárd magyar forint beruházási költséghez képest rendkívül kevés. A munkálatok főbb mennyiségi jellemzői a következők: A tározó beruházási költsége csaknem 100 millió schilling, az 1 m

3 tározótérre eső költség tehát kb. 160 schilling. Ez az aránylag alacsony fajlagos érték az igen előnyös helyzeti adottságoknak és a kitűnő építés-szervezésnek köszönhető, mert egyéb hasonló medencék fajlagos költsége 500—1000 S/m

3 volt. A tározó szerepe Hees város vízellátásában. A tározó segítségével a bécsi vízművek most már lényegesen könnyebben legyőzik a csúcsfogyasztás idején jelentkező nehézséget. Ilyenkor ugyanis Bécs átlag napi 50 000 m

3-rel több vizet fogyaszt, mint a két víztávvezeték és a tartalék talajvízkutak együttes hozama, és ebben az esetben a 600 000 m

3-es nagy tározó is csupán 12 napi tartalékot nyújt. Végső szükség esetén a nyomásnak a sík térületen fekvő városrészekben való csökkentésével lehet a vízhiányon segíteni. Az 1958-ban elkészülő tározó igen értékes adatokat fog szolgáltatni a beépített hőmérő és alakváltozást jelző műszerek útján. Eddig a megépült nagy tározók működésére csak akkor figyeltek fel, ha valami rendellenesség mutatkozott. Első ízben létesül a világon olyan szolgálati medence, amelynél rögzíteni lehet az üzemeltetés tapasztalatait, és ily módon szakmai ismereteink eddig soha fel nem jegyzett adatokkal fognak bővülni. A nagytározó elkészülte után osztozni fog a többi mélyépítési létesítmény sorsával, mert a felszínen csupán alig észrevehető, gyeppel fedett domb fogja jelezni a helyét. A belsejébe sem lehet majd lejutni, mert kivételes alkalmaktól eltekintve, fel lesz töltve vízzel. Ezért voltam különösen szerencsés, hogy 1956 őszén ezt a hatalmas létesítményt még építés közben tanulmányozhattam. Köszönetet mondok itt is az österreichischer Wasserivirtschiftsoerband ügyvezetőinek, dr. Bucksch és dr. Graf úrnak, továbbá a bécsi vízmüvek vezetőjének: Sen. Rat. Geilhofer igazgató úrnak, nemkülönben Seemann és Pekar kartársaknak szíves kalauzolásukért és a tanulmányban közzétett anyag rendelkezésre bocsátásáért. 1. Vedres Lipót: Bécs vízellátásának jövője. Vízügyi Közlemények 1048. 3. szám. 2. A. Steinwender: Wasserbeschaffungsprobleme der Stadt Wien, österreichische Wasscrwirtscha/t

ь 1952. évi 1—2. szám. 3. A. Steinwender : Der Leitungsspeicher an der I. Wiener Hochquellenleitung, Gas, Wasser, Wärme

» 1955. 4. Die Wasserversorgung von Wien. Stadtbauamt der Stadt Wien, 1953. 5. XIII. Internationaler Kongress für Wohnungswesen und Städtebau, Studienexkursion Raum Wien-Süd Alapgödör-kiemelés Felhasznált betonmennyisé: Cementfelhasználás Betonvas 300 000 m

3 80 000 m

3 20 000 tonna 1 000 tonna Markó Iván IRODALOM 26.7. 1956.