Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - IV. Kovács György: A tiszaburai mérnökgeológiai vizsgálatok értékelése

158 Kovács György alattuk, közöttük és fölöttük elhelyezkedő finomhomok rétegektől. Ezek közül a finomszemcséjű rétegek közül a felső minden fúrásban nyomon követhető volt, tehát ott is, ahol a fúró vékonyabb homokréteg után agyagos rétegsort harántolt. Ezekben a fúrásokban az említett finomabb szemcséjű réteg összetétele általában agyagossá vált, és ezért a régebbi vizsgálatainkban legtöbbször az alatta levő agyagos rétegsorhoz soroltuk ezt is. Amint azonban a mostani, részletesebb 7. ábra. А В—В vonalon az 1955. évi feltárások alapján szerkesztett összefoglaló geológiai szelvény Fig. 7. Integral geological section drawn on the basis of exploration made in 1955 on line B — B vizsgálat igazolta, nagyobb homok- és mésztartalma alapján mindig elválasztható tőle. A második, kötöttebb rétegsor a Tiszától távolabb eső fúrásokban legtöbbször hiányzik, és ebben a magasságban a már említett kövér agyagréteg jelentkezik. Sok helyütt azonban, ahol az agyag alatt újra homokot harántoltunk, az agyag és a homok között kimutatható a jelenléte. Az említett rétegek helyzete az új fúrások alapján szerkesztett három rétegszelvényben jól követhető (A—A szelvény : 6. ábra, В—

В szelvény : 7. ábra, С—

С szelvény : 8. ábra). b) Pollenanalitikai vizsgálatok Az alapozás szempontjából kritikus homokréteg helyzetének tisztázásához a földtani felépítésnek és a rétegek földtörténeti kialakulásának ismerete nyújthat segítséget. Jobb megismerésük céljából az 1955. évben készült fúrások mintáin