Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
1-2. füzet - IV. Kovács György: A tiszaburai mérnökgeológiai vizsgálatok értékelése
Mérnökgeológiai vizsgálatok 81 réteg mégis mindkét fúrásban csaknem azonos magasságban, a 46 m A. f. szint környezetében jelentkezett. Ennek a két fúrásnak az adatai még nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a vizsgált rétegsor szerkezeti tulajdonságait tisztázhassuk, azonban úgy véltük, hogy az azonos szinten jelentkező vöröses agyagréteg ellene mond a töréses kialakulásnak. Ezért az anyagváltozást nem töréses, hanem eróziós eredetűnek igyekeztünk magyarázni. Feltételeztük, hogy az agyagrétegek voltak a folyó partját alkotó szálban álló kőzetek. Ebbe vágódott bele az a meder, amely aztán egymást váltogató homok- és iszapos homokrétegekkel töltődött fel (3. ábra). (A 2. és 3. ábrán a felső két rétegsor rétegzettségét is feltüntettük a talajmechanikai, illetve a geológiai vizsgálatok alapján. Az ábrákon az elmondott törvényszerűségek jól megfigyelhetők.) A harmadik rétegsor szerkezetének, a homok- és az agyagrétegek határának ismerete befolyásolhatja a vízlépcső elhelyezését, módosíthatja a műszaki feladatok megoldását, ezért az 1954. évi vizsgálatok alapján további feltárások elvégzését tartottuk szükségesnek. Céljuk a valószínű földtani szerkezet meghatározása volt pollenanalitikai vizsgálatok segítségével. Mielőtt azonban a részletes vizsgálatok alapján rátérnénk a harmadik rétegsor szerkezetének tárgyalására, meg kell ismerkednünk a rétegek hidrológiai viszonyaival és az ismeretükben javasolható alapozási és mélyépítési megoldásokkal, mert csak így ítélhetjük meg az elvégzett geológiai vizsgálatok szükséges voltát. 3. A feltárt rétegek hidrológiai adatai A feltárt terület talajvize a legfelső rétegsor homokos rétegeiben mozog. A parton telepített fúrások tanúsága szerint ezek a rétegek kapcsolatban vannak a Tiszával. A fúráskor észlelt talajvízszintek is igazolják ezt a feltevést. A vízlépcső tervezett helyén a fúrásokkal egyidejűleg létesítettük az első talajvízszín megfigyelő kutakat. Rövid adatsoruk még nem volt elégséges ahhoz, 4. ábra. A szemcsés rétegek néhány jellemző szemeloszlási görbéjének összehasonlításává Lampl Hugó által meghatározott talajosztályokkal. (A római számmal jelölt tartományok az egyes talaj osztályokat jelzik) Fig. 4. Comparison of some characteristic grain size distribution curves of granulated lagers with Lampl's soil classes. (Zones designated by Roman numbers indicate the different soil classes ) (j Vízügyi Közlemények — 9 1
