Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - IV. Kovács György: A tiszaburai mérnökgeológiai vizsgálatok értékelése

78 Kovács György A 78—79 m A. f. szint körül feltárt, közelítően vízszintes, vízzáró fekvőtől élesen elválik a rétegsor legalsó tagját alkotó finomhomok réteg. A homokréteg átlagos vastagsága 5—6 m, iszaptartalma erősen változó. Fölötte igen változatos vastagságú homokliszt, iszapos homok és iszaprétegek helyezkednek el. A rétegsort sárga agyag zárja le, amelynek vastagsága — az alatta levő homokos rétegsor vastagságától függően — 2—6 m. Az egyes rétegek között nincs éles határ, az átmenet rendszerint fokozatos közöttük. Volt olyan fúrás is (pl. a 32. és 33. fúrás), ahol a felső 10 m vastag rétegsorból teljesen hiányzott a homok és homokliszt. Itt a fekvőt alkotó kékesszürke agyagréteg fölött meszes világos agyag, majd sötétszürke agyag következett. Ezt az összetétele alapján mocsári eredetűnek ítélhető réteget a másutt is feltárt, a területet egységesen borító sárga, rozsdafoltos agyagréteg fedi le. Feltevésünk szerint az általánosan elterjedt homokos rétegsorba bevágódott folyó eróziója alakította ki azt a mélyedést, amelyet azután a meder lefűződése után visszamaradt állóvízbe ülepedett agyagos üledék töltött fel. A második rétegsor — amelynek felszíne a 78 m A. f. szint környezetében közelítően vízszintesen helyezkedik el — különböző színű és képlékenységü agyagos rétegekből épül fel. Vastagsága 11 és 16 m között ingadozik. A rétegsornak felső 7—8 m vastag része kékesszürke színű, vízszintes településű, minden fúrásban jól azonosítható rétegekből áll. Legfelső tagja 2—3 m vastag, helyenként zöldes árnyalatú, igen képlékeny, kövér agyagréteg. Plasztikus indexe 40—50%. A réteg laza, morzsalékos felépítésű, ezért nyomószilárdsága kicsiny, vízáteresztőképessége — nagyfokú képlékenységének ellenére is — aránylag nagy. A következő réteg hasonló vastagságú, helyenként agyagos, másutt homokliszttel kevert, zömében iszaptartalmú üledék. Plasztikus indexe 15—20% között változik. Ezt újra zsírosabb, 30% körül ingadozó plasztikus indexszel jellemezhető agyagréteg követi, amelynek vastagsága 1 -v 2 m. A rétegsornak a legalsó — mintegy 1 m vastag — tagja iszap, homokos iszap. Plasztikus indexe mindig 10% alatt marad. A 70 m-es szint alatti agyagos rétegsor felépítése igen zavart. Általában kövér, erősen képlékeny agyagok alkotják. A plasztikus index helyenként meghaladja a 60%-os értéket is. Csak alárendelten találtunk itt lencseszerűen közbetelepült vékony iszap- és homokos agyagrétegeket, homok-ereket. Az agyag jobbára sötétszürke vagy fekete. Helyenként vaskiválás vöröses barnára színezi, másutt szerves anyagokkal szennyezett. Mindez, valamint a mintákban talált világoskék vivianit szemcsék a réteg mocsári eredetét igazolják. A mocsári rétegsor legalsó tagja általában ott alakult ki, ahol az egyenlőtlen felszínű fekvőben helyi mélyedések voltak. Ez a réteg világos színű, erősen meszes, helyenként márgás, a mocsarak alatt kialakuló jellegzetes tavikréta. A második rétegsort az alatta levő rétegsor felső finomhomok rétegének hullámos, 62 és 67 m szint között ingadozó felszíne határolja. A rétegváltás helyenként — elsősorban ott, ahol a homok szintje magasabban helyezkedik el — hirtelen, míg másutt — többnyire a fekvőt alkotó rétegsor felszínének mélyedéseinél — iszap vagy iszapos homokliszt réteg ékelődik átmenetként az agyag és a homokréteg közé. A második rétegsor mintáinak nagyrészében (főleg a mocsári eredetű rétegekből származó mintákban) nincs, vagy csak kevés pollen van (fenyőpollen). Egyes mintákból azonban mind melegetkedvelő, mind hidegettűrő lombos fák pollenjei is