Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

4. füzet - III. Kálmán Miklós-Perényi Károly-Tarczy Sándor: Az öntözőtelepek tereprendezéséről

358 Kálmán—Perényi—T arczy 5. Azokat a kalitkákat, ahol nagyobb mértékű földmozgósítás van előirányozva, vagy ellenőrző méréseink a tervhez képest nagy eltérést adnak, 20x20 m-es hálózattal újra felmérjük, majd e hálózatnak minden harmadik, esetleg második (60x60, ill. 40x40 m-es hálózatot adó) sarokpontját feltűnő karózással rögzítjük úgy, hogy a kitűzés az építés folyamán érintetlen maradjon. A szintezési jegyzőkönyv alapján kiszámítjuk a magassági adatokat, és a földtömeg számítási terv helyszínrajzára az eltérő pontokon piros tussal átírjuk. Ezután a II. részben ismertetett módszerekkel mégtervezzük az új műterepet. a csatornák vízszínének és az alkalmazott öntözési módnak megfelelően. C) Építés közbeni ellenőrzés és kitűzés Ennek a munkaütemnek a végrehajtását illetően 5 módszert ismertetünk. 1. A terv alapján, vagy az új felmérés 60X60 m-es (vagy 40 x40 m-es) kitűzött hálózatának segítségével szintezéssel kijelöljük a terepen a lenyesendő, ill. feltöltendő részek általunk számított körvonalát. Ezt a körvonalat legegyszerűbben úgy tűzzük ki. hogy a felmérési hálózatra támaszkodva hozzávetőlegesen kijelöljük a hálózat és körvonal metszési pontjait, ezeket karóval jelöljük meg, majd szintezéssel sűrítjük, utána szántással, esetleg színes porral (tégla vagy mészpor) megjelölve összekötjük. Ha a körvonal kis területet zár be. a gépi munka végrehajtása közben a körvonalon kívül elhelyezett karók alapján mérőkeresztek segítségével ellenőrizzük a lenyesett, illetve feltöltött síkok helyes kialakítását. IIa a körvonal nagyobb területet zár be, és a körvonalon kívül elhelyezett karókról megbízhatóan nem ellenőrizhető a műterep nyesési, ill. feltöltési síkja, a lenyesendő területen belül is elhelyezünk segédkarót. A keresztezési karókat leghelyesebb a csatornák, ill. gátak közvetlen közelében elhelyezni, hogy a gépeknek minél kevésbé legyenek útjában. A nyesett területen belül elhelyezett karót feltűnő módon kell megjelölni. A keresztezési karókon a műterep felett tetszés szerint állandó szintet (pl. + 0,5 m) állítunk elő, és erről a szintről végezzük mérőkeresztekkel az ellenőrzést. A terepre helyezett kereszteknek ezzel az értékkel kell hosszabbnak lenniük a karókon megjelölt szintekhez illesztett kereszteknél. A kereszt mérőlécének szélességéül 5 cm-t válasszunk, mert így a megengedett eltérésnél nagyobb hibák azonnal féltűnnek. A feltöltési helyeken a talaj minőségétől és nedvességi állapotától függően — a feltöltési magasság legalább 10- 20%-ával magasabb műterepet tűzünk ki. 2. Az előző módszert használhatjuk a körvonal meghatározása nélkül is. Ekkor a 60x60 (40x40) m-es hálózat sűrítése után 20x20 m-es hálózat sarokpontjainak kijelölésével biztosítjuk a munka végrehajtását és ellenőrizhetőségét. 3. A lenyesendő, ill. feltöltendő részeken a műterep szintjének megfelelően nyomsávokat építünk ki a tábla hosszabbik irányára merőlegesen az öntözőcsatornától a lecsapolócsatorna felé. szükség szerinti sűrűségben (20—40 m). A gépi munka közbeni ellenőrzés a nyomsávokra helyezett szintező keresztekkel történik. A bevágásban levő nyomsávokon a műterep szintjét színes porral jelöljük meg. 4. A nyompontokkal végezhető kitűzés lényegében megegyezik az előző pontban leírtakkal. Az eltérés csupán annyi, hogy nyomsávok helyett a 20x20 m-es hálózat lenyesendő, ill. feltöltendő részeinek sarokpontjain kb. 50x50 cm méretű nyompontokat (gödröket, ill. babákat) létesítünk. A bevágott részek (gödrök) alját színes porral hintjük be.