Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

4. füzet - III. Kálmán Miklós-Perényi Károly-Tarczy Sándor: Az öntözőtelepek tereprendezéséről

öntözőtelepek tereprendezéséről 353 b) Kiszámítjuk az egyes kalitkák középmagasságát (kiegyenlítő sík). Ezt a magasságot, illetve síkot annyival emeljük vagy süllyesztjük, amennyivel a közvetlen környezetében levő művek (gátak, csatornák) földfeleslege vagy földhiánya megköveteli. A tervezett sík magasságának eltérése az eredeti terepmagasságoktól adja a feltöltések, ill. bevágások mértékét. Ezután a ± 5 cm-nél kisebb feltöltési, ill. lenyesési értékek figyelmen kívül hagyásával (lásd 1—4. ábra), kiszámítjuk a lenyesendő, ill. feltöltendő földtömegeket. À középmagasság számításánál figyelembe vettük a + 5 cm alatti magasságokat is, a köbtartalom számításánál viszont nem; az így kapott érték tehát nem egészen kiegyenlített érték. A hibát a telep egyéb berendezéseinél mutatkozó földtömegekkel, ill. a szomszédos kalitkák figyelembevételével csökkenthetjük. így érhető el a gazdaságos földmozgatás. Fontos követelménye a tereprendezés tervezésének, hogy építés közben ne kelljen a gépeknek csatornákon vagy hosszirányú gátakon átjárniuk és a szomszédos kalitkákra is csak ritkán szállítsunk át földet. 2. A szántóföldi öntözéshez a műterepet általában esésben tervezzük. Célunk — a korábban adott meghatározás szerint — az ellenesések kiküszöbölése. Nagyüzemi gazdálkodást és ideiglenes csatornás öntözést feltételezve, az ideális terep egy vagy két irányban egyenletesen eső sík, amelynek egyik oldala 200—400, másik oldala 400—800 m hosszú. Ebben az esetben az öntözött növénykultúrának megfelelően az ideiglenes csatornák távolságát tetszés szerint lehet változtatni. Ez a módszer azonban, néhány, egészen kivételes eset híján rendkívül nagy földmozgatást kívánna. Ha azonban az ideiglenes csatornák helyét rögzítjük, és az Oroszlány István javasolta helyszínrajzi elrendezést vesszük figyelembe, az egységesen rendezendő terület méretei 130—300 m és 50—120 m-re csökkennek (6. ábra). Ilyen esetben a legkedvezőbb esés az öntözőelemek irányában 0,002—0,005. az ideiglenes csatorna irányában 0.0001-—0,001. Ha ekkora területen követeljük meg a kétirányú egyenletes esést, még mindig meglehetősen nagy földmunkát kapunk. Rendszerint tehát megelégszünk azzal, hogy az elleneséseket az ideiglenes csatornák által határolt terület két főirányában (az ideiglenes csatornák és a barázdák irányában) küszöböljük ki. Ezért rövidebb vízszintes szakaszok is közbe-iktathatók. ha ez földmunkacsökkenéssel jár. Ez esetben tehát a folytonos esésű, nem sík tereprendezést alkalmazzuk. Az ideiglenes csatorna által megszabott főirányban az ellenesést esetleg a csatorna helyenkénti alápárnázásával szüntetjük meg. A tervezés lényegében próbályatásokból áll. Az egyes pontsorokon a két főiránynak megfelelően végighaladva kiküszöböljük az elleneséseket, és ugyancsak próbálgatással egyenlítjük ki a lenyesendő, illetve feltöltendő földtömegeket. 4 Vízügyi Közlemények 6. ábra. Az egységesen rendezendő nagyüzemi öntözőtábla méretei Fig. 6. Dimensions of uniformig installed cheeks in large-scale irrigation