Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
4. füzet - III. Kálmán Miklós-Perényi Károly-Tarczy Sándor: Az öntözőtelepek tereprendezéséről
350 Kálmán—Perényi—T arczy Ez az eset tulajdonképpen a 3. pontban említett módszer változata. Az OVF tervezési utasítása nem tárgyalja. Alkalmazása rizses vetésforgónál lehet megokolt. Hibája, hogy a vízszintes terepet igénylő rizskalitkában szándékosan 10 cm-es szintkülönbséget állítunk elő, amely a kivitel során megengedett + ö cm hibahatár miatt 20 cm-re növekedhet. Ez a hiba csökkenthető, ha a kivitel során előírjuk, hogy a lenyesett felületen a tervezett nyesési síkhoz képest csak — 5 cm, a feltöltött felületen pedig a feltöltési síkhoz képest csak + 5 cm eltérés engedhető meg. Ez az előírás azonban igen pontos kiviteli munka esetén is 15—20%-os földmunkatöbbletet jelent. A kétsíkú vízszintes tereprendezésnél természetesen igen gondosan kell ügyelni arra, hogy az öntözőcsatorna és a lecsapoló csatorna között ne legyen ellenesés. -4. ábra. Kétsíkú, vízszintes tereprendezés a földmunka csökkentése érdekében, a 3. ábrán feltüntetett módszer határesete Fig. 1. Two exact levet planes to reduce earthwork, limit case of the method presented in Fig. 3 5. ábra. Kétirányban eső műterep Fig. •j . Artificial terrain inclined in two directions Szamszonova N. P. rizstelepnél vagy rizses vetésforgónál vízszintes tereprendezést ajánl. Szántóföldi öntözés esetén lényegileg a 3. pontban említett tereprendezést javasolja azzal, hogy a folyamatos esést az öntözött parcella hosszirányában is biztosítani kell. Meikle W. L. osztályozása lényegében azonos az OVF tervezési előírásaival, csak kitér a műterepnek az öntözőcsatorna irányában alkalmazott esésviszonyaira is. A következő változatokat különbözteti meg: 1. Dombok és gödrök szemmérték szerinti durva elegyengetése. 2. A műterepnek egymásra merőleges két irányban eső síkká való kiképzése. 3. Egy irányban vízszintes, erre merőlegesen több különböző hajlású síkból álló, ellenesés nélküli lejtőre történő rendezés. 4. Azonos az előbbivel, csak (5. ábra). 5. lígyik irányban vízszintes, a reá merőleges irányban eső sík műterep. 6. Vízszintes síkra történő tereprendezés. C) Altalaj-rendezés A tereprendezéssel szemben támasztott lényeges agronómiai követelmény az, hogy a talaj felső, humuszban gazdag termő rétegét — amelyet a tereprendezés munkája elsősorban érint —. a nyesési helyeken sem távolítjuk el nagyobb mértékben, mint ahogy a növények életfeltételei még megengedik. Ezt a követelményt néha csak úgy tudjuk kielégíteni, hogy a felső 20 cm-es talajréteg eltávolítása után az alsóbb rétegekben hajtjuk végre valamilyen formában a tervezett tereprendezést, majd az eltávolított talajréteget visszaterítjük. Ez a módszer rendkívül költséges, amiéit csak igen indokolt esetben, kisebb területen alkalmazható.
