Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

4. füzet - III. Kálmán Miklós-Perényi Károly-Tarczy Sándor: Az öntözőtelepek tereprendezéséről

348 Kálmán—Perényi—T arczy korszerű, jól és olcsón végrehajtható öntözőtelepi tereprendezést tervezzünk és építsünk. Nem tárgyaljuk a kialakult módszerek történeti fejlődését, továbbá azokat a tervezési és építési módszereket sem, amelyek szerintünk már elavultak (bakhátas, bádeni rendszerű építés stb.), és legfeljebb futólag említjük meg azokat a módszereket, gépeket, amelyek nem bizonyultak gazdaságosaknak, vagy amelyeknek alkalmazása ellen a mezőgazdasági szakemberek tiltakoztak. A megfelelő helyeken utalunk a fejlődés szerintünk várható irányára, de ezt sem tárgyaljuk bővebben, mert -— mint említettük —, célunk a jelenlegi állapot rögzítése. Igyekszünk azonban a lehetőségekhez képest képet adni a jelenlegi állapotnak minden eredményéről és hibájáról az alábbi vázlat szerint: I. A tereprendezés fogalma és módjai, II. a tervezési munka előkészítése és a tervezés módszerei, III. az építés előkészítése, kitűzése, és a munka ellenőrzése és IV. a gépi földmunka végrehajtása, a gépcsoportok, gépláncok kiválasztása. • I. A TEREPRENDEZÉS FOGALMA ÉS MÓDJAI A) A tereprendezés fogalma A tereprendezés és talaj egyengetés fogalmát Oroszlány István a következőkben határozta meg: „Talajegyengetéssel valamely területen, s kötött távolságon belül, átlagos terepszint magasságú, ferde vagy vízszintes síkfelületté alakítjuk az egyenetlen terepet. Tereprendezésnél a fölösleges föld elhordásával meg is változtatjuk az átlagos terepszint-magasságot. " A tereprendezés folyamán a fenti meghatározás szerint egyengetést is végzünk. Tereprendezéssel tehát tulajdonképpen a terepnek az öntözési gyakorlatban jelenleg használt geodéziai módszerekkel jól mérhető egyenetlenségeit földmunkagépekkel (esetleg kézi erővel) az öntözés üzemének szem előtt tartásával készített műszaki tervben meghatározott müterepnek megfelelően megváltoztatjuk. Az előállított műtereptől (rendezett tereptől) megköveteljük, hogy a tervet ± 5 cm pontossággal kövesse. Az öntözési gyakorlatban jelenleg alkalmazott geodéziai módszerekkel már nem mérhető egyenetlenségek azok, amelyek a 20x20 m (esetleg 10x10 m) oldalhosszúságú négyzetes hálózattal felmért terepmagasságokból szerkesztett 10 cm-es szintvonalas térképen nem domborodnak ki. Ezek az egyenetlenségek részben ± 5 cm-nél kisebbek, részben olyan terephullámok, amelyek nagyobbak ugyan, de hullámhosszuk rövidebb a mérési hálózat oldalainál. Ezeket a helyi jellegű egyenetlenségeket egyengetőkkel, simító szánokkal tüntetjük el. Ez a munka is terepegyengetés, de már nem tartozik a műszaki feladatok körébe. B) A tereprendezés módjai Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 22/1956 (V. É. 20.) számú rendeletével kiadott tervezési irányelvek az alábbi tereprendezési módokra térnek ki: 1. Egysíkú, vízszintes tereprendezés (1. ábra). A terep domborulatait vízszintes síkkal lenyessük, és mélyedéseit ugyanerre a síkra feltöltjük. Rizstelepnél és rizses vetésforgónál alkalmazzuk. ,