Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - III. Csecskedi Géza: Rugalmas ágyazású tartók és csuklós láncolatok. Csőzsilipek, darupályák és más folytonosan felfekvő szerkezetek hosszirányú méretezése

Rugalmas ágijazásu tartók 20!) Második lépésben ugyanezt elvégezzük a A<p

3 = A<p

6 szögforgások okozta .,terhelésire. Ebből kapjuk (M",X"é, Vp és Xg-ön kívül) a líg és Яд támaszerőket. Felírva, hogy (ezek egyensúlyi feltételek): II

B = a H'

B + ß Я;; és H

D = a H'

D + ß Hp az a és ß együtthatók számíthatók. Segítségükkel a tényleges igénybevételek értéke (У legyen akár M, V vagy X) Y = У + a Y' + ß У", amint ez a keretelméletből ismeretes. Ha meggondoljuk ennek az eljárásnak a bonyolultságát, és hogy pl. a tárgyalt esetben háromszor kell megoldani 13 ismeretlenes egyenletrendszert, megértjük, hogy a hazai irodalomban is [7] előszóra rugalmas ágyazású keretek GYoss-módszer szerinti tárgyalása honosodott meg. Rugalmas ágyazású keretek ilyen megoldásánál а В és I) ponton kívül az E és F pontot is meg kell támasztani. Ezután a befogási nyomatékokat kell felírni (tekintetbe véve, hogy az E—

G tartórész rugalmas ágyazású), majd a nyomatékosztást elvégezni. A B,D,E és F ponton kapott támaszerőket az előbb ismertetett módszer szerint a B,D,E és F ponti kilengés mint terhelés feltételezésével kapott támaszerőkkel kell egyensúlyozni, s az így kapottá, ß, y, Ьtényezőkkel megszorzott kilengési nyomatékokat, illetve igénybevételeket kell a megtámasztott tartóra kiszámított igénybevételekhez hozzáadni. A rugalmas tartórészek és befogási nyomatékaik, továbbá az átviteli tényezők és nyomatékosztók л különböző értékeire ki vannak számítva. De jól meghatározhatók a tartórészekre vonatkozó hatásábrák segítségével is, ezért is feltétlenül szükséges a rugalmas ágyazású tartók rj és £ hatásábráinak minél előbbi közzététele. Példák 7. példa. A 12. ábrán feltüntetett csőáteresz méretezésére alkalmazzuk a hatásábrákon alapuló méretezési eljárást. Megjegyezzük, hogy a rajz csak a méretezéshez szükséges legfőbb adatokat tartalmazza, vagyis hiányzik róla a 12. ábra. -- Abb. 12.