Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
3. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása
Károlyi : A felsödunai kavicslerakódás valószínű. Ez a kavicsmennyiség szabályozási módszerekkel nem látszik eltávolíthatónak, illetve lerakódásának megakadályozására nincs lehetőség. A Rába példája bizonyítja, hogy az eséstörés hatására teljesen egységes mederben is bekövetkezik a lerakódás. Ez ellen — mai ismereteink mellett — csakis kotrással tudnánk védekezni. Az évi 150—170,000 m 3 kavicsmennyiség kikotrása egyáltalában nem nagy feladat. Az építőipar ennél sokkal többet igényelne Komárom—Győr térségében, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a ez mennyiség a két szomszédos állani között megoszlik. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a tanulmányban szereplő évi átlagos mennyiségek részben 10 év vízjárásának középértékéből vannak számítva (hordalékhozamok), részben pedig több évtizedes időszak átlagából (mederváltozásokból számított tömegek), tehát nem teljesen homogén értékek. Egy-egy év hordalékhozamában tehát az így kapott eredményekhez képest a víz és hordalékjárás szerint mindkét irányban tetemes eltérések adódhatnak. így a tanulmány végeredményei csak nagyságrendi tájékoztatást nyújtanak. I IRODALOM 1. Dr. Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete. Budapest, 1955. 2. 1. Brachll-B. Náther: Veobecnv vVskum itrkonosnosti slovensk* ch riek (Váh) — A folyócsatornázási lehetőségek vizsgálata a szlovákiai vízfolyásokkal (Vággal) kapcsolatban. — Sbornik vyskumn*eh prác za rok 1954. Bratislava 1956. :{. Dr. Cholnoky Jenő: Folyószabályozás és talajjavítás Kínában. Vízügyi Közlemények, XXI. 4. B. Ehrenberger : Zur Frage der Kennzeichnung von Flußgeschieben, Die Wasserwirtschaft , 1931/17-18. 5. Hydrographischer Dienst in Österreich: Die Abflußverhältnisse der Donau in Österreich 1893 — 1942. Wien 1948. 6. F. Jurina : Der Donaudurchstich bei Wien und seine Geschiebeverhältnisse. Wasserwirtschaft w Technik, 1937/31 — 33. 7. Károlyi Zoltán: A folvami hordalék mennviségi csökkenése kopás következtében. Vízügyi Közlemények, 1953. II. 8. Z. Károlyi : Kvantitativne zmeny v mno.'stve riefnych splavenin v dísledku otierania zín. Vodohospodársky Casopis, 1956/1 9. Károlyi Zoltán : A magyar Felső-Duna vízszinemelkedésének hatása a Szigetköz bel vízviszonyaira. Beszámoló a VJTUKI 1955. évi munkájáról, Budapest, 1956. lu. Károlyi Zoltán : A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán. Hidrológiai Közlöny, 1957/2. 11. Károlyi Zoltán: A dunai hordalékvizsgálatok eredményeiből leszűrhető morfológiai következtetések. Földrajzi Értesítő, 1957/1. 12. Dr. F. Klute : Handbuch der geographischen Wissenschaft. Lieferung 71. Heft 9. 13. Kohler: Der Hoangho. Petermanns Mitteilungen. Krgänzungsheft. Gotha, 1929. 14. Marinelli : Atlante dei typi geografici. Firenze, 1922. 15. Mátrai István: Öntözés és vízierőhasznosítás Indiában. Vízügyi Közlemények, 1956/4. 16. Pardé, Maurice: Potamologie. Université de Grenoble, 1949. 17. Fr. Rosenauer : Wasser und Gewässer in Oberösterreich. Wels, 1947. 18. Dr. F\ Si'haffernak : Neue Grundlagen für die Berechnung der Geschiebeführung. Leipzig und Wien 1922. 19. A. Schneider: Begulierung der korrigierten Oberrheinstrccke Sondeinheim-Strassburg. Die Bautechnik 1925/12. 20. I. Schmutterer : Welche Ausmaß haben die Sohlenänderungen der Donau? Österreich. Wasserwirschaft, 1952/8—9. 21. ./. Szolgay-B. Náther: Niektoré poznatky zo ítudia spalveninového reíimu Dunája (A Duna hordalékviszonyaira vonatkozó vizsgálat néhány megállapítása (Vodohospadárshy Casopis, 1954/1. 22. Tory Kálmán : A Duna és szabályozása. Budapest, 1952. 23. Wasser und Schiffahrtsdirektion : Der Rhein. Duisburg, 1951. 21. Dr. Wittmann : Der Bhein zwischen Basel und Mannheim. Die Wasserwi lichaft, 1929/1. 25. Dr. IV. Wun lt: Gewässerkunde. Herlin, 1953. Springer.
