Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

3. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása

A felsődunai kavicslerakódás mértéke 185 hatója, r, ill. W hordalékszállítási együtthatók. Az egyes keresztszelvények egymás közti összehasonlítása érdekében a hordalékszállítás elméleti arányát, vagyis a G/c, ill. G/V értékeket számítottuk ki. A számítást az 1953. június 19-én rögzített középvízre és az 1944. április 23-án rögzített árvízre а /V. táblázat foglalja össze. IV. táblázat — Tabelle IV. Л meder liordalékszállító képességének változása Szelvény Profil bei km Q m

3/s Л nilerung des Gescliiebetriebes der Donau Jdg a 111 с I. Közepes víz. 1953. június 19. Vízhozam Pozsonynál 2260 m

3 s Mittelwasser. 19. Juni 1953. Abfiu menge bei Biatislara 2260 m'/s MJUOG V 1820,0 fkm .. 1 1600 : 1052 1,52 4,50 I 0,00031 0,0125 1 0,00 0,000 1815,0 fkm .. 2075 1355 1,535 ! 3,43 0,000c69 0,0120 1,47 0,279 1813,3 fkm .. 1640 748 2,20 4,05 0,000474 0,0118 0,00 0,000 1807,3 fkm .. 2100 1464 1.435 3,84 0.000218 0,0094 0,93 0,119 1802 37 fkm .. 2100 [ 1620 1,30 1 4.54 0,000180 1 0,0092 1 0,78 0,084 > II. Árvíz. 1944. április 23. Vízhozam Pozsonynál 6780 m

3/s Hochwasser. 23. April 19U. Abfiu menge bei Bratislava 6780 m*ls 1820,0 fkm .. 2460 1493 1,65 5,80 0,00031 0,0125 2,27 0,379 1815,0 fkm .. 3490 1842 1,89 5,24 0,000247 0,0120 4,17 0,695 1813,3 fkrn .. 2300 1172 1,96 6,34 0,000204 0,0118 1,235 0,128 1807,3 fkm .. 4330 2765 1,56 4,90 0.000186 0,0094 5,17 0,728 1802,37 fkm .. 4315 2870 1,50 5,87 0,000180 0,0092 4.Ç9 0,730 A táblázat utolsó két oszlopában megkaptuk a hordalékszállításnak az egyes keresztszelvények közti arányát. A képletek tulajdonképpen a hidraulikai elemek alapján a meder hordalék szállító képessétjét. nem pedig a szállított hordalék mennyiségét adják meg. A laboratóriumi csatornában mindig a teljes hordalékmozgást vizsgálják, amikor úgy keresik a hordalékszállítás egyensúlyát, hogy felülről annyi hordalékot adagolnak, amennyit a víz tovább visz. A természetes medreknél — különösen a Felső-Dunán — gyakran előfordul azonban az az eset. hogy felülről nem jön annyi hordalék, amennyit a meder el tudna szállítani. Láthatjuk a táblázatból, hogy míg az 1813,3 fkm-nél a mellékágak felé való nagy vízveszteség miatt az árvízi hordalékszállító képesség nagyon kicsiny, addig az 1807,3 és 1802,37 fkm szelvényeknél, ahol a nagyvízi meder egységesebb, a hordalékszállító képesség elég nagy. Ez igazolja azt a megfigyelést, hogy az 1954. évi árvíz is éppen ezen a szakaszon mélyített legjobban. Az árvizek tehát időnként megtisztítják a lerakódásoktól a Szap alatti szakaszt. Figyelmet érdemel végül a felülről érkező hordalék továbbszállításának és a hordalék lerakódásának határsebessége közti különbség. A, 6. ábrán Schaffemak nyomán azokat a fenéksebességeket ábrázoltuk, amelyek különböző szemnagyságoknak megfelelően az álló hordalék megindulásának, az érkező hordalék továbbhaladásának. ill. a hordalék lerakódásának határait mutatják. Az ábrából azt olvashatjuk ki, hogy Nagybajcsnál, a fenékanyag átlagos szemátmérőjét 9,5 mm-nek véve, az érkező hordalék továbbmegy v! = 0,48 m/s fenéksebességnél és lerakódik o'

f = 0,37 m/s fenéksebességnél. Az előbbi 30%-kal nagyobb az utóbbinál. Schaffernek bécsi kísérletei szerint a szállított hordalékmennyiség Vízügyi Közlemények