Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
3. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása
A felsődunai kavicslerakódás mértéke 259 Az eséstörés hatásának és az eséstörés alatti szakasznak a vizsgálata A továbbiakban meg kell vizsgálnunk, hogy lia sikerülne nagyvízszabályozó müvekkel a Rajka—Szap közötti szakaszon a lerakódásokat megakadályozni és a felülről érkező hordalékot tovább küldeni, mi lenne ennek a hatása a Szap alatti kisebb esésű szakaszra. A fentebb említett nagyví^-szabályozás megépítése esetén várható, hogy a Szap fölötti szakaszon a hordaléklerakódások csökkennek, esetleg megszűnnek, vagyis a víz által felülről hozott hordalékmennyiség tovább halad. Az 1810. fkm-nél levő eséstörés a Felső-Dunát két, morfológiailag teljesen különálló szakaszra osztja. Fentebb már rámutattunk arra, hogy más a mederemelkedés oka az eséstörés felett és más alatta. A folyó esésének és vízszínének vizsgálata élesen rávilágít a kétféle szakasz közti alapvető különbségre. Ismert törvényszerűség, hogy a folyók esése általában felülről lefelé fokozatosan csökken és az eresebb t' réseket a folyó igyekszik kiegyenlíteni, legömbölyíteni. Az esés töréspontjánál bekövetkező lerakódások ott a vízszínt megemelik, ezáltal fölötte az esést csökkentik, alatta pedig növelik. Ez teliéit a természetes kiegyenlítő, egyensúlyra törekvő folyamai. Ennek vagyunk tanúi a Szap alatti szakaszon. Rajka és Szap között azonban a lerakólások felülről nézve domborúvá tették a vizek hossz-szelvényét (-5. ábra). Az idők folyamán a domborúság folyton növekszik, aminek következményeképpen közvetlenül Szap fölött az esés nő, tehát az eséstörés is élesedik. A vízszín alakulásának ez az irányzata nem az egyensúlyra törekvés jele, hanem ellenkezőleg az egyensúly megbontására, az elfajulásra vall. Morfológiai szempontból ezért a Rajka—Szap közötti szakaszt beteg, elfajult szakasznak kell minősíteni, amely folyton rosszabbodik. A megbomlott egyensúlyt csakis a kiszélesedés, szétterülés megszüntetése állíthatja helyre. Ezt igazolják a fentebb említett rajnai és ausztriai példák. Nem úgy a Szap alatti szakaszon, ahol az okot, az eséstörést, nem tudjuk megszüntetni. A hordalékszállító képessé*) vizsgálata Megkíséreltük a hordalékszállítási képletek alkalmazását az eséstörés körüli szakasz néhány jellegzetes keresztszelvényére. A Strickler-képlet (Q = Fk R-' 3J 1, L) érdességi együtthatója l-l kisvízi sebességmérésből к = 40-nek adódott. Ezzel számítottuk a kiválasztott 5 keresztszelvény hidraulikai jellemzőit. A hordalékhozamok számítására célszerűen alkalmazhatónak látszik a Schoklitsch-képlet: G = Qo) И vagy a Straub-képlet: * ^e 3 5(ö 3/ 5-öo 3 5) ahol G ci görgetett hordalékhozam (kg /s), Q a vízhozam (m 3/s), Q 0 a hordalékmozgás általános megindulására jellemző határvízhozam, mely szerint a ..kisvízi határ" a Rajka—Nagy baj cs közti szakaszra végig 1640 /n 3/s-ra adódott (vö. 10). dg a mederanyag átlagos szemátmérője, I az esés. к a Strickler-képlet együtt-
