Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
3. füzet - I. Molnár Endre: A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai
A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai ]<;i 7. Mint említettük, a Kösely vízfolyást az öntöző főcsatorna keresztezésében 1956-ban ideiglenesen áttöltötték. A Kösely vizeinek átvezetését egyedül az öntöző főcsatorna 66+995 számú szelvényében épült, 5 m 3/s vízemésztésű bujtató biztosítja. A volt debreceni Kultúrmérnöki Hivatal ismételten végzett vízhozammérései szerint a Kösely 1940-ben a hajdúszoboszló-hajdúszováti út keresztezésénél hónapokon keresztül 13 m 3/s (23 l/s-km 2) körüli vízmennyiséget szállított. Azóta a Kösely-Kondoros-Tócó vízrendszer medreit jókarba helyezték. Ennek következtében nagy belvízjárások idején a vízhozam a bujtató emésztőképességének négy-ötszörösét is elérheti. 1 la a tervezett hajdúszováti átmetszés és a szükséges tározóterek kiépítése előtt fordulna elő ilyen eset, az öntöző főcsatorna ideiglenes jellegű töltéseit a Kösely ősmederben haladék nélkül át kell vágni, és a víznek a régi Kösely mederben a Hortobágy felé utat kell engedni. Ellenkező esetben a felduzzadó víz nemcsak a főcsatorna töltését, hanem Hajdúszoboszló város és Ilajdúszovát község belsőségének nagy részét is veszélyeztetné. A Kösely nagyvizeinek végleges rendezését csak a hajdúszováti Kösely-átmetszés és a szükséges tározók megépítése biztosítja. Az átmetszés építése megkezdődött, fedezet hiányában azonban nem fejeződött be. AKöselykeresztezés végleges rendezése a Keleti Főcsatorna tervszerű működtetésének is alapfeltétele. Nem tartozik ennek a tanulmánynak a tárgyához, de mégis fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Debrecen város szennyvizét a Kondoros-Tócó vízfolyások vezetik. A debreceni szennyvíz-kérdés ez ideig nincs megoldva és a város szennyvizei részleges ülepítéssel, minden derítés nélkül folynak le. I lajdúszovát községben, amely közvetlenül a Kondoros vízfolyás mellett fekszik, évtizedek óta közegészségügyi károkat okoznak Debrecen város szennyvizei. Debrecen növekvő ipari jellege miatt a város szennyvizei szaporodnak, és a hajdúszováti Köselyátmetszés megépülte után a Keleti Főcsatornába fognak bejutni. A tömény szennyvíz a Keleti Főcsatorna vizét, legalábbis a beömlés környékén, olyan mértékben szennyezheti, hogy öntözési szempontból már nem engedhető meg. Közegészségiigvi és mezőgazdasági érdek, hogy a szennyvíz-kérdés megoldására mielőbb tervek készüljenek, és a szükséges építések meginduljanak. 8. A Tilalmas, a Hamvas és a Sárrét csatorna közepes vizeinek a Főcsatorna alatti átvezetését a megépített bujtatok biztosítják. Rendkívüli belvizek esetében az érkező vizek egy részét a Keleti Főcsatornába kell szivattyúzással átemelni. A Főcsatornába beemelendő vízmennyiség nem jelentős, a feladat ideiglenes felállítású szivattyúkkal is megoldható. A beemelt vízmennyiség a Főcsatorna vízszállítását nem befolyásolja érezhetően. A keresztezett vízfolyások közül a Fürj ér, a Vidi ér, a Brassó ér, Pece ér. de különösen a Kösely-vízfolyás nagyvizei jelentősek, és belvízjárások idején a mostani helyzetben számolni kell azzal, hogy a Főcsatorna keleti oldalán jelentős területek kerülhetnek víz alá. A visszaduzzadó, lefolyni nem tudó vizek a Főcsatorna töltését is támadni fogják. A kérdés végleges rendezésének ekdázása állandó mezőgazdasági kárt jelenthet, és a Főcsatorna keleti töltését több km hosszban elhabolással fenyegeti. Л Xyujjati Főcsatorna tervezése Л Nyugati Főcsatorna tervezése az első ötéves terv utolsó éveiben kezdődött el. Ekkorra már elkészült a Tiszántúl belvízrendezési terve, és a főcsatorna tervezésénél a belvízi érdekeket figyelembe lehetett venni. A Nyugati Főcsatorna és a keresztezett vízfolyások viszonya alapvetően más, mint a Keleti Főcsatornánál.
