Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
1-2. füzet - V. Ivicsics Lajos: Ülepítőmedencék tervezésének néhány áramlástani kérdése
Ulepitőviedencék tervezése 139 hatásfok érthető : a medencébe adagolt rádióaktív oldat tetemes része a medence egyes részein a megengedettnél nagyobb sebességgel egészen rövid idő alatt átfolyik, a hátramaradó rész pedig a holtterekbe bekerülve csak lassan jut ki a medencéből. (A görbe leszálló ága enyhébb lefutású.) Az Építőipari Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékének hidraulikai laboratóriumában Vágás István és a szerző által végzett mérések eredményei [12 J azt mutatták, hogy a jelzőanyag viszonylag rövid idejű adagolása esetén felvett átfolyási görbék, ill. az r] hatásfok segítségével az ülepítőmedencék áramképei könnyen öszs ehasonlíthatók, a görbék felvétele és értékelése laboratóriumi viszonyok között egyszerűen és gyorsan végrehajtható. Nem alkalmas azonban az átfolyási görbe és az ennek alapján értelmezett hatásfok arra, hogy a kedvezőtlen hatásfokú medence nem megfelelően működő szakaszait megkeressük, és ennek alapján a javítás módját meghatározzuk. Erre a célra a fentebb ismertetett egyéb módszerek valamelyikét kell alkalmazni. Az átfolyási görbék felvételénél festőanyagot csak tiszta vízzel végzett megfigyelések esetén célszerű alkalmazni. Szennyezett vízzel végzett méréseknél a festőanyag adszorpciója miatt valamely rádióaktív anyag oldatát adagolják a vízhez. Törekedni kell arra, hogy a rádióaktív anyag felezési ideje lehetőleg nagy legyen. Az intenzitás mérése a Geiger—Müller-féle számlálókészülékkel történik [3]. Ügyelni kell az átfolyási görbék felvételénél arra, hogy a jelzőanyagot lehetőleg rövid idő alatt juttassuk a medencébe. Az átfolyási görbe alakja ugyanis függ az adagolás idejétől is. Ha az adagolási idő viszonylag nagy, az átfolyási görbe alapján a fentiekben ismertetett módon értelmezett hatásfok már nem jellemzi eléggé megbízható módon a medencében keletkezett áramlási viszonyokat. Megjegyzer dő, hogy az ülepítőmedencékkel kapcsolatos vizsgálatok, és főképpen a kismintákon végzett kísérletek során különleges gondot kell fordítani arra, hogy a kísérletek folyamán felhasznált víz minden részének hőmérséklete azonos legyen, hogy az áramlási tér egyes pontjai között hőmérsékletkülönbségek ne legyenek. A kicsiny sebességek következtében ugyanis a turbulens keveredés viszonylag csekély mértékű, és ha a hőmérsékletkülönbségek kiegyenlítődni nem tudnak, a különböző hőmérsékletű, és így különböző fajsúlyú víztömegek eltérően viselkednek, ami a megfigyelések eredményeit meghamisítja. 34. ábra. Hossz átaramlási hatásfokú medence átfolyási görbéje [6] Abb. 34. Durch flu kurve eines Bechens mit schlechtem Wirkungsgrad 16]