Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)

1-2. füzet - IV. Kovács György: A tiszaburai mérnökgeológiai vizsgálatok értékelése

Mérnökgeológiai vizsgálatok 111 tétes oldalon +0,25 ш. Ezzel az ingadozással egyidejűleg a Tisza vízállása 4% és 95% között 7,50 m-rel változott. 4. Földtani vizsgálatok és hidrológiai megfigyelések alapján megállapíthattuk, hogy területünkön mind a mélyebb, mind a felszínhez közeli vízáteresztő rétegekben haladó régi medrek üledéke mindig rosszabb vízvezetö a szálban álló rétegeknél, legtöbbször képlékeny anyag. Ezen a szakaszon tehát nincs a betemetett medreknek a talajvíz táplálásában jelentős szerepük. 5. Avégből, hogy műszaki szempontból értékelhessük a duzzasztás hatását a talajvízre, és a védelem rendszerének gazdaságos megválasztásához segítséget nyújthassunk, megállapítottuk azokat a szakaszokat, ahol a fedőréteg elvékonvodása következtében hidraulikus talajtörés veszélye fenyeget. Ugyancsak az öblözet belvízgyűjtő rendszerének tervezése során használhatók majd fel azok a számítások, amelyekben a várható beszivárgó vízmennyiség nagyságrendjét határoztuk meg. Ezek szerint a duzzasztott vízszinthez viszonyított 3 m-es vízszintkülönbség esetén a töltéstől 100 m távolságban létesített csatornába beszivárgó vízhozam —- kedvezőtlen körülmények összejátszása esetén — 1 km hosszú szakaszon 150—200 l/perc lehet. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a műtárgy közvetlen környezetében a geológiai és műszaki vizsgálatok összhangja lehetővé tette a vízlépcső legkedvezőbb helyének meghatározását, valamint a leggazdaságosabb alapozási és munkagödör kiemelési módnak a megállapítását. Az öblözetben végzett vizsgálatok a talajvízszín emelkedés ellen végrehajtandó munkálatok tervezéséhez nyújtanak segítséget. A műszaki feladatok megoldásán túl a vizsgálatok újabb adatokat szolgáltatnak az Alföld földtani felépítésének megismeréséhez és hozzájárulnak a komplex mérnökgeológiai vizsgálatok módszertani fejlesztéséhez. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Eliava, L. A. : A Tisza-csatornázás legfontosabb hidrológiai problémái. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, II. kötet, 4. szám. 2. Juhász J. : Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyócsatornázások duzzasztó hatására. Vízügyi Közlemények, 1953/11. 3. Karádi G. : Nem permanens szivárgás áteresztő talajból épített töltésekben. Hidrológiai Közlöny, 1954. 5-6. 4. Lampl H. : Munkagödrök víztelenítése talajvízszintsüllyesztéssel. Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954. 5. Lampl H. : A talaj szemcseösszetétele és fizikai tulajdonságai közötti összefüggések. Vízügyi Közlemények, 1955/3 — 4. 6. Rónai A.: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajvízviszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1954/7 — 8.