Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

1. füzet - II. Rácz Iván: Átmetszéses mederszabályozások a Rábán

58 Rácz Iván: A gátba beépített anyag köbtartalma К = ТВ Ha az elzárógát szelvénye a fenti méretű trapéz, amelynek magassága m, és В = 1 К = 'Г = m

2 + m vagy, mivel m — 1 — a, К = a

2 - 3a + 2 Ebből az egyenletből a (6) kifejezés figyelembevételével a gát köbtartalma és duzzasztás közti összefüggésre a következő egyenletet kapjuk : 0,503/г

3 + 2,128/z

2 - ОДООЛ

1'

5 + 2h - 0,846/г°.

5 + 0,080 К = h (8) Az a) alatt leírt eljárás szerint a felvett duzzasztási értékekhez számítottam ki itt is a megfelelő gátköbtartalmat és kaptam a 13. ábra 2. görbéjének 0 és D = = 0,543 m közötti szakaszát. (Ugyanis a határesetben, ha a — 0, az (5) kifejezés jobboldalán a második tag is nullával egyenlő, és a megmaradó első tagból h — = 0,543 m). Amint a gát magassága tovább növekszik, az átbukás szabaddá válik, és a gát magasságnövekedése és a két vízszint magasságkülönbségének növekedése közötti összefüggés lineárissá lesz, mert bármily magas is a gát, h ^ 0,543 m. A gát köbtartalma és magassága között az összefüggés továbbra is parabolikus : К = m

2 + m Mivel a 126 ábra szerint m = 1 + D - 0,543 = D + 0,457 К = (D + 0,457)

2 -b D + 0,457 К = D

2 + 1,914 D + 0,666 (9) Ez a kifejezés elég egyszerű ahhoz, hogy akár a felvett D értékek, akár а К értékek alapján megszerkesszük a duzzasztás és a gátköbtartalom összefüggését ábrázoló 2. görbe m = 1, vagy másként kifejezve D = 0,543 m feletti szakaszát. A 13. ábra 1. és 2: görbéje alapján közvetlenül megállapíthatjuk, hogy a meder teljes szélességében egyszerre, összefüggő vízszintes koronával emelkedő elzárógát építése gazdaságosabb, mert ugyanazon térfogatú gátanyag beépítésével magasabb duzzasztást eredményez, mint a másik. Nézzük most, hogy az itt előadott elméleti megfontolás mennyire igazodik a valósághoz. A gátak alatti és feletti vízszintek különbségének változása, amelyet a 4. ábrához hasonlóan a többi elzárással kapcsolatban is felrajzoltunk, valóban hasonlít mind az 1, mind a 2. jelű görbéhez : először enyhébben, majd mind meredekebben emelkedik, később pedig ismét enyhébb emelkedésűvé válik. A görbék ilyen alakulásának azonban más, gyakorlati okai is vannak. Az elzárás folyaebből és rendezve