Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Valkó: A legnagyobb lehetséges csapadék 517 Orografikus veszteségek. A W

e kihullható csapadékvíz értelmezésénél a telítetten nedves légtömeg alapjául az 1000 mb-os szintet, közelítőleg a tengerszintet választották. Ha azonban a levegő nem a tengerszinttől, hanem csak egy bizonyos H magasságtól kezdve telített, vagy csak Я emelkedés után válik telítetté, a csapadékra egy WVnél kisebb W,,n érték lesz mérvadó. A W

eH érték a 2. ábra segítségével a magasság és az 1000 mb-os harmatpont függvényében kiszámítható. Ha a kérdéses terület fölé egy H magasságú akadályon (hegyvonulaton) átkelve érkezik a levegő, a terület felett már csak W

eH csapadékvíz hullhat ki belőle, miután a ( W

e — W

eH) mennyiséget az emelkedés következtében a H magasságú akadály szélverő oldalán már leadta. Az eseteket 3 jellegzetes típusba sorolhatjuk : 1. Teljes konvektív kicsapódásról beszélünk olyan parti területek esetében, amelyekre az egész W

e csapadék lehull a 3/a ábrán vázolt módon. Itt a (2) képletet módosítás nélkül lehet alkalmazni. 2. Zárt medencék felett történő teljes konvektív kicsapódás során a levegő nedvességtartalmából (W

e — WeH) mennyiséget az útjába kerülő hegyeken átemelkedve lead. Ebben az esetben a (2) képletben WeH-val kell számolni (3/b ábra). 3. Ha a konvekció nem tökéletes, vagyis ha a kiáramlás oldalán nem elég magas a levegőt megemelő akadály, az ezen át a vízgyűjtőből kilépő levegő a W

eHi vízmenynyiséget továbbviszi magával. A" legáltalánosabb esetben itt is fellép a belépő oldalon (W

e számára a 3. ábra. A térszíni form;!

к módosítják a levegő kihullható nedvességtartalmát, a) Partmenti vízgyűjtőterület, b) zárt medence WeH) orografikus veszteség, úgyhogy a terület D = ?vt(W

e

H - W

eHi) (3) csapadék jöhet számításba (3/c ábra). Példaként tekintsünk egy 2000 km

2 kiterjedésű, közelítőleg négyszög alakú vízgyűjtőt, amelyte három oldalról hegyek vesznek körül, az optimális szél irányára merőleges negyedik oldala 100 km szélességben nyitott, tengerszint feletti mgassága pedig 500 m. Számítsuk ki a 24 óra alatt lehetséges legnagyobb csapadékot, ha a lehetséges harmatpontmaximum 1000 mb-on 22,2 c° és a lehetséges legnagyobb szélsebesség 80 km/óra. A 22,2 C.°-os harmatpontnál a kihullható csapadékvíz W

e = 34,8 mm (1. ábra). 500 m emelkedés után a terület számára ennek az értéknek csak 86%-a, azaz 29,5 mm j*