Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Öntözés és vízeröhasznosítás Indiában 481 I. táblázat — Table I. Néhány jellemző adat India legfontosabb lolyóiról Basic data of some Indian rivers Folyó River Vízgyűjtőterület Drainage area A folyó hossza Length of river A vízgyűjtő közepes csapadéka Mean annual rainfall Árvízi Max. Kisvízi Min. Évi hordalékszállítás Av. annual silt transport Évi lefolyó Total annual 1951-ben hasznosított Utilized, in 1951 Árvédelmi gátak Length of main dikes Folyó River Vízgyűjtőterület Drainage area A folyó hossza Length of river A vízgyűjtő közepes csapadéka Mean annual rainfall hozam — discharge Évi hordalékszállítás Av. annual silt transport Évi lefolyó Total annual 1951-ben hasznosított Utilized, in 1951 Árvédelmi gátak Length of main dikes Folyó River Vízgyűjtőterület Drainage area A folyó hossza Length of river A vízgyűjtő közepes csapadéka Mean annual rainfall hozam — discharge Évi hordalékszállítás Av. annual silt transport vízmennyiség — surface flow Árvédelmi gátak Length of main dikes Folyó River 1000 km ' km mm m'/s 10« t 10' m»/s I % km Indus 452 3298 612 26000 490 205 India 10 5 1280 Pakist.82 40 Ganges 905 2580 1250 60000 800 480 3,2 0,6 640 Brahmaputra . 938 2900 2160 425 360 alig Godavari 100 14 14 Mahanadi 132 856 1380 48000 43 61 89 13

l 14

1 1300 Kosi 61 27000 174 60 17 Damodar .... 22 540 1180 18400 0 28 10 alig 120 Krishna 61 11 18 Cauvery 15 9 60 Megjegyzés : 1 A Hirakud-gát és öntözőrendszer befejezése után. — After completion of Hirakiid dam. leges helyzete miatt többé-kevésbé elegendő is. A Ganges völgyét az északról és délről a folyóra merőlegesen futó, igen hordalékos folyók olyan módon töltötték fel, hogy felülről nézve enyhén homorú, széles medence keletkezett, amelynek közepén folyik a Ganges, aránylag eléggé beágyazott mederben. így itt alig van árvédelmi gátakra szükség. Nem így áll azonban a helyzet a mellékfolyók, így pl. a Kosi esetében, amely labilis módon hordalékkúpon halad a Ganges felé. Ez a folyó a legutóbbi 220 év alatt 112 km-rel tolódott el hordalékkúpja széle mentén nyugat felé (I. a 6'. ábrán). A Kosi a világ hordalékban leggazdagabb folyója. Vízgyűjtőjéről km

2-enként évente 2820 t hordalékot szállít, míg a Sárga folyó csak 264Ö-et. Árvízi hozama a 61 600 km

2-es vízgyűjtőről 27 100 m

3/s. Vízjárásának hevességére jellemző, hogy egy nap alatt 9 m-t is árad. Így elképzelhető, hogy milyen hatalmas pusztítást végez árvíz idején, mikor egész falvakat temet be hordalékával. A Kosi megfékezésére nagyszabású tervek készültek annál is inkább, mivel nemcsak árvízkárok, hanem néha pusztító szárazság is jelentkezik a völgyében. A folyó felső szakaszán, Nepal területén, a Chatra szorosnál (6. ábra) 239 m magas 7,2 millió m

3 faltérfogatú völgyzárógátat, ill. 8 milliárd m

3 teljes tározótérfogatú medencét Lerveznek, amely a fentemlített árvízi hozamot 6900 m

3/s-ra csökkentené. A számítások szerint a 3,7 milliárd m

3 holt tározótér 60 évig volna elegendő a hordalék visszatartására.. Az utóbbi évek egyik legnagyobb árvízkára 1954 júliusában volt India északkeleti részén Bihar, Ássam, Nyugat-Bengal és Ultar-Pradesh államok területén. Az árvíz 67 000 km'

2 területen 9,5 millió embert tett hajléktalanná, akik közül 247-en életüket vesztették. Az árvíz főoka az volt, hogy két hét alatt 250—500 mm csapadék hullott a vízgyűjtőre. Ez önmagában még nem okolta