Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Utófeszített vasbeton csőzsilipek 473 töltés helyreállításával párhuzamosan folyt a körgát átvágása, majd az ártéri hiányzó csőszakasznak betonozása. A munkálatok 1953 októberében fejeződtek be. 2. A tiszavarsányi esőzsilip A tiszakürti építkezés tapasztalatait az 1953/54. év folyamán épült és hasonlóan utófeszített tiszavarsányi csőzsilip kivitelezésénél hasznosították. Az itteni új csőzsilip a régi műtárgy mellett épült. Az építkezés kedvező időjárási viszonyok között, zavaró körülmények nélkül történt. A tiszakürti csőzsilip feszítésénél szerzett tapasztalatok alapján a csőfejbe — a nyomófeszültségek jobb elosztása céljából — spirális kengyelezés került. A sajtók egyenletes felfekvésének biztosítása végett a kiegyenlítő falemezeket a zsaluzásba előre elhelyezték, és a csőfejekbe bebetonozták. A négyzetkeresztmetszetű kábelkötegek helyett 2 sorba elhelyezett huzalokból álló laposkábelt alkalmaztak ; ezáltal a hornyok mélysége 39 mm-ről 25 mm-re csökkent, vagyis a csőfal kevésbé gyöngült. Változást jelentett a hornyokba elhelyezett kábelrendező fésűk (5. ábra) alkalmazása is, amelyek meggátolják a kábelhuzalok összecsavarodását. További előnyük, hogy a kábelt négyhuzalos egységekre bontják, ezáltal a tapadófelület lényegesen megnő : habarccsal kiöntés után a cső részben tapadó betétes szerkezetként működik, ami a műtárgy biztonságát növeli. A feszítési művelet a jó előkészítés eredményeképpen 1,5 óra alatt teljesen befejezhető volt. 5. ábra. Kábelrendező fésű (kábelenként 5 db) Fig. 5. Peignes á câbles (5 par câble) С) A tanulságok összefoglalása A rendkívül kedvezőtlen körülmények között létesült tiszakürti, majd a tervszerűen végrehajtott tiszavarsányi csőzsilip építéséből sok értékes tapasztalat szűrhető le : 1. Megfelelő altalajviszonyok esetén az utófeszített csőzsilipek építése igen gazdaságos. Az anyagtakarékosságon kívül előnye az eljárásnak, hogy — összehasonlítva a csuklós megoldással — a csövek egy tagban való építése egyszerűbb, vízzárósága is biztosabb. A kedvező külföldi és hazai tapasztalatok ezért kívánatossá teszik a feszített szerkezeteknek a vízépítési műtárgyaknál való minél tágabb körű alkalmazását. 2. A munkahézag tágításával történő hosszirányú feszítés aránylag egyszerűen végrehajtható. A feszítés történhet azonban más módszerekkel is. A hazai hídépítéseknél eredményesen alkalmazott Freyssinet-íc\e sajtókkal —véleményünk szerint — a csövek hosszirányú feszítése még egyszerűbb lenne.