Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

47'2 Andai Pál—Perényi Károly A csuklós megoldás előnye, hogy a csötest követni tudja az esetleges talajkonszolidációból eredő süllyedést. Hátránya viszont, hogy egyrészt a csuklós kapcsolatok gondos kivitel esetén sem teljesen vízzáróak, másrészt a csuklók készítése nagyon munka- és anyagigényes. (Csuklónként 250 kg vas, 16 kg vörösréz és 10 kg sárgaréz szükséges). b) Az a körülmény, hogy a talaj a 8 m magas töltés súlya alatt már tömörödött, és a töltés elbontása utáni kiterjedés és újbóli összenyomódás hatására csupán 1 cm-en belüli süllyedés volt várható, lehetővé tette a 32 m hosszú cső egy tagban \ aló megtervezését (2. ábra). A csőtestet a Si kő Attila

1 által ismertetett módszer segítségével, mint rugalmasan felfekvő tartót méretezték. A méretezés alapjául szolgáló nyomaték 68,5 tm. Különösen figyelemmel kellett lenni arra, hogy a cső minél hajlékonyabb, illetve a csőszelvény vízszintes felezővonalára vonatkozó inercianyomaték minél kisebb legyen. Az 1,0 X 1,0 m belső keresztmetszetű, négyszögletes cső falvastagságát így 0,15 m-re csökkentették. A csőtest keresztirányú méretezése és vasalása a szokványos módon történt. Hosszirányban centrikus utófeszítéssel 35 kg/cm

2 kezdeti nyomóigénybevételt terveztek. A méretezés alapjául szolgáló nyomaték hatására a max. nyomaték helyén a felső szálban 70 kg/cm

2 nyomóigénybevétel, az alsó szálban +0 kg/cm

2 igénybevétel keletkezik. De лет keletkezik a betonban húzójesziiltség a csőtartó egyetlen pontján sem, akár pozitív, akár negatív nyomaték lép is fel — számítás szerint — egészen 7,4 m fesztávú üreg áthidalásáig. A két változat közül kivitelezésre ab) pontban vázolt utófeszített megoldást fogadták el. A várható jelentéktelen süllyedések miatt ugyanis nem volt feltétlenül szükség a csőtest csuklós kiképzésére, ugyanakkor az utófeszített megoldással a cső vízzárása megbízhatóbb. Az utófeszített megoldásnak ezenkívül gazdaságossági előnyei is vannak : csőzsilipenként mintegy 2600 kg vas, 100 kg réz és 15 m

3 beton volt megtakarítható. Térjünk ki még. röviden a választott megoldás néhány jellemző részletére. A négyszögletes csőtest falában 8 db nyitott, 39 mm mély, trapézalakú hornyot terveztek a feszítőkábelek számára. A cső talplemezében a két kábelköteg 1 mm vastag vaslemezből készült zárt kábelcsatornában fekszik (3. ábra). A kábelek kötegenként 16 db 0 5 mm-es, 15 000 kg/cm

2 szakítószilárdságú 3. ábra. A csőtest keresztmetszete. Fig. 3. Coupe transversale du corps de tube 1 Sikó Attila : „Gyakorlati módszer a rugalmas alátámasztású csövek és tartók hosszirányú méretezésére, csuklós csövek." (Vízügyi Közlemények, 1950/3 — 4. szám.)